Így használnák fel a forrásokat a következő öt évben

Csepreghy Nándor szerint a magyar gazdasági növekedés nem alapozható a tízmilliós hazai piacra, ezért több exportképes vállalkozásra van szükség. Ennek elérésében kiemelt szerep jut az innovációnak, ezért kíván a kormányzat 750 milliárd forintot erre a területre fordítani. Az új pályázati rendszerben a versenyképesség növelése érdekében csökkenteni kell egyebek között az adminisztrációs terheket. „A pályázati forrásokhoz való hozzáférés lehetősége nagyon sok tekintetben szigorodik, aminek következtében lehetséges, hogy az eddigi pályázói számhoz képest alacsonyabban lesz a potenciális pályázók száma. Azt várjuk, hogy ha egy vállalkozás bármilyen közösségi forrásra pályázik, akkor ne külön pályázatban kezelje az energetikai korszerűsítésre vonatkozó igényeit, az alkalmazottjainak a képzését, beszerzési pályázatait, technológiai fejlesztését, hanem komplex csomagban dolgozza ki ezeket. Ezért lehet, hogy a hatvanháromezer pályázathoz képest, amely az előző időszakban megvalósult, számszerűen kevesebb pályázat fog megvalósulni, azonban egy-egy pályázatnak a volumene, értéke sokkal nagyobb lesz, mint az előző ciklusban” – mondta helyettes államtitkár.

A konferencián Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy az Európai Bizottság május végén fogadhatja el az új vidékfejlesztési programot, amelynek keretében 1250 milliárd forintnyi támogatást fog kapni az agrárium. Cél új munkahelyek létrehozása, ezért kiemelt támogatást kaphatnak például a kertészetek, állattartók. „Versenyképesség, munkahelyteremtés – általában amikor versenyképességről beszélünk, nagyon sok technológiai beszerzésről vagy beruházásokról, fejlesztésekről beszélünk, ami általában magával vonja azt is, hogy bizony kevesebb munkaerőre van szükség. Ezt a dilemmát hogyan lehetne feloldani? Úgy gondolom, hogy talán az egyetlen olyan megoldási lehetőséggel, hogy ha azokat az ágazatokat kívánjuk kiemelten kezelni, amelyek még valóban potenciálisan magukban hordozzák annak a lehetőségét, hogy új munkahelyeket hozzanak létre. Ezek pedig nyilván azok a kézimunkaerő-igényes ágazatok, amelyek az elmúlt időszakban nem feltétlen voltak annyira prioritásban” – fogalmazott az agrár-vidékfejlesztési államtitkár.

Az élelmiszeripar fejlesztésére összesen 300 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ebből 20 milliárd forintnyi forrást a borágazat beruházásaira különítenek el.

Forrás: Hír TV