2024. 04. 30. Kedd Katalin, Kitti napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Híradó 15:00

Elszegényedés vár a magyarokra

2017. április 28., péntek 17:12, frissítve: péntek 17:41

Felélt jövő vagy magyar csoda? címmel rendezett konferencián megszólaló közgazdászok szerint inkább beszélhetünk felélt jövőről, mint csodáról. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról politikusi vita is lett volna, de a fideszes államtitkár végül nem jött el.

A Mozsár kávézóban tartott rendezvényt az Együtt szervezte, de elment rá a Jobbik, az LMP és az MSZP egy-egy képviselője is. Úgy volt, hogy Csepreghy Nándorral közösen vitáznak majd az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról, a Miniszterelnökség államtitkára azonban mégsem jelent meg a rendezvényen. A politikusi panel így inkább ellenzéki börzévé vált, ahol a pártok képviselői saját programpontjaikat reklámozták. Az eseményen felszólalt több ismert közgazdász is, akik többé-kevésbé egyetértettek abban, hogy tartós lemaradásra, elszegényedésre számíthatnak a magyarok a térség országaihoz képest.

Kevés pozitívum

A rendezvényt Spät Judit, az Együtt tagja nyitotta meg. Beszédében elismerte, hogy a költségvetési hiányt valóban csökkentette a kormány, de azt szerinte nagyrészt a szegények és az alsó középosztály fizette meg, és leginkább az egészségügyi, oktatási és szociális kiadások csökkentésére épült. A munkanélküliségről elmondta, az nagyrészt csak a külföldi munkavállalók és a közmunkaprogram miatt csökkent a statisztikákban, utóbbi ráadásul nem teljesíti azt a célját, hogy visszavezesse a munkanélkülieket a munka világába.

Spät Judit a pozitívumok között említette a bankadót és a bölcsődei férőhelyek bővítését, a kedvezményesebb gyed-gyes és a családi adókedvezmény bevezetését, amelyek szerinte ösztönzik a nők munkavállalását. Utóbbinak azonban ellentmond a Nők 40 program és „a Fidesz XIX. századi nőképe” – mondta.

Ezzel azonban szerinte véget is érnek a pozitív lépések: a gazdaság egészére vonatkozó adatok között bemutatta a Világgazdasági Fórum versenyképességi ranglistáját, amelyen Magyarország az elmúlt hét évben csaknem folyamatosan csúszott lefelé. Versenyképességben a régió többi országa, köztük Románia, Szlovákia és Lengyelország is megelőzte hazánkat. Ennek eredményeként, mondta Spät Judit, a beruházások csökkennek, különösen a zöldmezős beruházások, amelyek nálunk máig nem álltak vissza a 2007-es válság előtti szintre. Ráadásul, tette hozzá, az elkészülő beruházások jó része irreális (példaként említve a stadionokat és az úszó-vb létesítményeit).

Tartós elszegényedés

Az Együtt politikusát az utána felszólaló közgazdászok nem sokban cáfolták. Gyárván Eszter, a Citibank vezető elemzője azt mondta, hogy a kormány befektetési politikájának elsődleges célja a klientúraépítés (például a kormányközeli vállalkozók gazdagítása), illetve a rövid távú politikai hasznot hozó intézkedések. Mint mondta, az olyan ágazatokban, mint az oktatás vagy az egészségügy, a befektetett haszon egy-másfél évtized múlva térül csak meg, ezért ezeket elhanyagolják. Az államadóssággal kapcsolatban elmondta, annak csökkenése egybeesett az EU-s források növekedésével is, „másfajta struktúrában, nagyobb mozgástérrel” tudott dolgozni az Orbán-kormány, mint az előző kormányok.

Emiatt, ahogy azt Madár István, a Portólió.hu vezető elemzője is megerősítette, 2020 után lesz bajban a magyar gazdaság, mivel ekkor jár le az aktuális EU-s támogatási ciklus. „A mostani lehívások alapján elképzelhető, hogy 2020–23 között légüres térben leszünk. A régión belül biztosnak tűnik Magyarország lemaradása” – mondta. Gyárván Eszter szerint addigra akár egy-másfél százalékra is visszaeshet az éves GDP-növekedés Magyarországon (összehasonlításképpen: tavaly 2 százalékos volt a növekedés Magyarországon, ugyanebben az évben Romániában 4,8, Szlovákiában 3,2).

Megszorítások jöhetnek

Emiatt, bár a költségvetés egyensúlya jelenleg elég jó, amiből még némi választások előtti osztogatásra is telik, nem valószínű, hogy „ciklusokon átívelő lazítás lesz” – azaz a választások után megszorítások jöhetnek.

Az EU-s forrásokat persze pótolhatnák az egyéb beruházások, azonban, vélik a közgazdászok, ebből a szempontból is rendkívül rosszul állunk. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a kormánynak nem célja, hogy Magyarországot vonzóvá tegye a külföldi befektetőknek, ehelyett a hazai tőke arányának növelésével próbálkozik. A tőkehiány ennek ellenére továbbra is nagyon magas, és a növekvő munkaerőhiány sem teremt vállalkozóbarát környezetet.

Ellenzéki programbörze

Ahogy korábban írtuk, a politikusi vitára a fideszes résztvevő végül mégsem jött el. Csepreghy Nándor hiányában vita nem nagyon alakult ki az Együtt, az MSZP, az LMP és a Jobbik politikusai között. A jobbikos Volner János megjegyezte, a kormány arroganciáját jól mutatja Csepreghy távolmaradása, „egyre gyakoribb az a politikusi hozzáállás, hogy nem érdemes vitázni, tárgyalni, hanem erővel kell átmenni mindenen”. Volner szintén beszélt a magyar vállalkozások támogatásának kudarcáról, például arról, hogy hiába jöttek be az autógyárak, nincs olyan integrátori program, amellyel a magyar vállalkozások a beszállítói lehetnek. Szerinte e vállalatok az adófizetésen túl nem igazán illeszkednek a magyar gazdaságba.

Volner szerint csak kampányfogás az, hogy a kormány „adóztatja a multikat”, mivel az adórendszer valójában a nagyvállalatoknak kedvez. Mint mondta, ezért eltörölné a magyar vállalatok osztalékfizetési kötelezettségét, hiszen az egy olyan adónem, amely sok hazai kisvállalkozást súlyosan érint, míg a multikat nem.

Burány Sándor MSZP-s képviselő a nagy vagyoni különbségeket emelte ki, mint mondta, „ideje csökkenteni”. Burány ezt a legmagasabb bevételű adófizetők különadója és a minimálbér emelésével érné el (ezzel nagyjából elmondta Botka László „Fizessenek a gazdagok!” szlogennel reklámozott javaslatait). A minimálbér emelése szerinte azért is fontos, mert ma a kivándorlás egyik fő oka, hogy a minimálbérből nálunk nem lehet megélni, szemben a nyugati országokkal.

„Adózzanak a robotok”

Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja ezzel szemben a vállalkozásokat, a szektorokat büntető adókat szüntetné meg, mivel ezek szerinte csökkentik a beruházási kedvet. Mint mondta, a költségvetésnek ez csak rövid távon jelentene kiesést, amit túl lehetne élni, „legfeljebb a Magyar Művészeti Akadémia nem kap annyi támogatást”.

Heltai László LMP-s szakpolitikus hosszan beszélt a nyugdíjrendszerről: ő mind az adók, mind a nyugdíjak esetében egységesebb rendszert vezetne be. A járulékokból nem lesz fenntartható a mostani nyugdíjrendszer, csak az adókból. Globálisan növekszik a gépesítés és emiatt a munkanélküliség. Nem lehet az egész nyugdíjrendszert a kereset után fizetett járulékokra építeni. Ehelyett „alapnyugdíjat” vezetne be, vagyis a koncepció az lenne, hogy „adózzanak a robotok, fedezzék abból a nyugdíjakat”. Növelné még emellett a környezetet károsító, sok erőforrást használó cégek adóját is.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!