Drága volt, de nem hatékony a jégkár-mérséklő rendszer

A jég által levert búzaszemeket és a megtépázott napraforgót mutatta Oláh Kálmán, a Békés megyei Csanádapáca polgármestere. Náluk akár 1500 hektárt is érinthet a jégverés. De nem csak Békés megyében okozott gondot a jég, Csongrád és Bács-Kiskun megye több területén a termés harmada semmisült meg. A soltvadkerti hegyközség területén több ezer hektár szőlő károsodott.

 „Az agrárkamara megkereste a szomszédos országokat, hogy közös védekezés legyen, mivel, ha közösen védekezünk, akkor az országhatártól jóval távolabb már elkezdődik Magyarország védekezése, azáltal tudjuk csökkenteni a károk mértékét. A másik, ami ellen nem tudunk védekezni, az a szupercella, mert a szupercellában olyan iszonyatos erők vannak” – ismertette Kocsis Áron, a NAK jégkár-mérséklő rendszer csoportvezetője.

A Nemzeti Agrárkamara elnöke a konferencián kiemelte: minden védekezésre költött 1 forint 33 forint értéket ment meg. Szerinte rendben működött a jégkár-elhárítás, a kétmilliárdos rendszer ennyit tud.

„A rendszer szinte mindennap valamilyen formában működött, ezért elmondhatjuk, hogy az a védekezési kapacitás, ami rendelkezésre áll ez megvolt és működött. A probléma az ott volt, hogy nagyon sok esetben az országhatáron túlról már úgy érkezett a felhő az országba, hogy abban a radarképeken jól látszik, hogy jégszemcsék voltak megfigyelhetőek. Ez azt jelenti, hogy ezt már nyilván a megkeletkezett jégszemcsét megakadályozni nem tudjuk, hogy kialakuljon, ott annak maximum az átmérőjét tudjuk csökkenteni, és a további növekedését megakadályozni, ez minden esetben megtörtént” – jelentette ki Győrffy Balázs.

Azt is cáfolta, hogy munkaerőhiány miatt nem működtek a kézi vezérlésű jégkár-elhárító generátorok. Azt viszont elismerte: előfordulhat, hogy az ezer elemből álló rendszerben egy-egy automata vagy manuális talajgenerátor nem indul el.