Brüsszelnek nem tetszik a százmilliós küszöb

„Egészen minimális mértékben érint a reklámadó: adminisztrálnunk kell a saját felületeinket, különböző plakátokat kell adminisztrálnunk, és azokat kell nekünk bevallani. Ez egy fejfájás a mi életünkben, hiszen nagyon sok teendő van, de anyagi értelemben nem érinti a MOL Csoport működését” – mondta Szollár Domokos, a MOL Magyarország kommunikációs igazgatója. A legnagyobb magyar olajcégnek csak adminisztrációs terhet jelent a reklámadó, a nagyobb üzletláncok azonban már százmilliókban számolhatnak.

A kormány tervei szerint ugyanis a szórólapok, akciós újságok, belső, eladótéri reklámok után is meg kell fizetni a közterhet. A Népszabadság számításai szerint egy nagyobb láncnak ez akár félmilliárd forintos terhet is jelenthet. „Egy nagyáruház léphet úgy, hogy kevésbé fogja tájékoztatni a fogyasztókat. Hogyha mégis úgy dönt az áruház vezetése, hogy ez a tájékoztatás nem spórolható meg, akkor költségnövekedése lesz, jelentős. Ezt valahol meg fogja spórolni. Hol tudja megspórolni? Alapvetően két lépés áll előtte: vagy spórol az egyik legnagyobb költségén, az élőmunkán, a munkabéreken, ez is egy járható út, de ettől nem lesznek boldogok a kereskedelmi dolgozók. Vagy a fogyasztói árakban megpróbálja elismertetni ezt a költségnövekedést. Ekkor viszont a vásárlók nem lesznek boldogak. Tehát ennek pozitív kihatása szinte lehetetlen, hogy legyen” – nyilatkozta a Hír TV-nek Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség éppen ezért mentesítené a közteher alól a reklámújságokat. „A kereskedelem részéről mi azt javasoltuk […], hogy a saját célú reklám adóztatása szűnjön meg. Egyszerűen azért, mert ennek rendkívül szerény, csekély a költségvetési hatása, másrészt nagyon sok kis- és középvállalkozást is érint, s hát reklám nélkül ma nem lehet megélni a piacon” – fogalmazott Vámos György, a szervezet elnöke.

Korábban ötszázmillió forintos árbevétel alatt mentesültek a cégek a közteher alól, a kormány legújabb tervei szerint azonban ez a sávhatár százmillióra csökken. Ágazati szakértők szerint a reklámadó az egész piacot átrendezheti: a legmagasabb adókulcsok csökkentése ugyanis a nagy társaságoknak kedvez, amelyek a jövőben bekebelezhetik a kisebbeket. „Amikor a piaci folyamatokat rendeleti úton befolyásoljuk, azok szinte kiszámíthatatlanok. Mindig lehetőséget adnak új és új, váratlan események előkerülésére. Kicsit olyan ez, mint hogyha az idegenvezetők nem köthetnének szerződést a múzeumokkal és az utazóknak külön-külön kellene tárgyalniuk” – mondta Ferling József, a Magyar PR Szövetség volt elnöke.

Szakmai szervezetek szerint akár kétszáz vállalkozást is csődbe vihet a reklámadó, a nemzetgazdasági tárca államtitkára viszont nem ért egyet ezzel. „Nem tudom, miért mondják ezt, hiszen egyrészt a százmilliós összeghatár mentesíti a magyar kis- és közepes vállalkozások jelentős részét. Másrészt azért az 5 százalékos, 5,3 százalékos mérték, az semmiképpen nem egy olyan összeg, amely – véleményem szerint – a bevételből nem kigazdálkodható” – vélekedett Tállai András.

Egyelőre azonban a kisebb magyar vállalkozások sem lélegezhetnek fel. Lázár János kancelláriaminiszter ugyanis közölte: Brüsszel bírálja a százmilliós küszöböt. „Az Európai Bizottság megtámadta a százmilliós küszöböt, tehát még egyelőre azt sem látjuk tisztán, hogy azzal mi lesz. Egy biztos, hogy 5,3 százalék lesz százmillió forint felett, és ki tudja, lehet, hogy alatta is – mondta a kancelláriaminiszter.

A jövő évi költségvetésben tízmilliárd forintos bevétellel számol a kormány a reklámadóból.

Forrás: Hír TV