Az MNB harmincmillióig kártalanítana

Almásfüzitő a pénzügyi felügyelet javaslatára vitte pénzét az egyik csődbe ment brókerházhoz – mondta el a település polgármestere a Hír TV Látótér című riportműsorában. „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől kaptunk egy határozatot, egy átruházási szerződést írtak elő számunkra a Buda-Cashhez, vagy eldönthetjük mi, hogy mit szeretnénk és hová. Akkor a képviselő-testület – ez 2011 márciusa volt – mérlegelte a kérdést, kértünk is mindenféle ajánlatokat, de rájöttünk, hogy mi ehhez igazából nem értünk. És akkor azt mondtuk, hogy ki ért ehhez a legjobban, ha nem az állam első számú felügyelete, ezért minden különösebb gondolkodás nélkül hagytuk, hogy ez a tranzakció létrejöjjön” – közölte Karánsebesy Lukács, Almásfüzitő független polgármestere.

Szeged viszont nem üzletelt befektetési vállalkozásokkal. „2004-ben egy állami számvevőszéki vizsgálat figyelmeztetett bennünket, hogy még a saját számlavezető bankunkkal, pénzintézetünkkel sem köthetünk befektetési, vagyonkezelési szerződést” – mondta el Szentgyörgyi Pál, Szeged szocialista alpolgármestere.

Az önkormányzatok gazdálkodását az államháztartási, a számviteli és az önkormányzati törvény is szabályozza. De arról egyik jogszabály sem rendelkezik, hogy a helyhatóságok hol fialtathatják pénzüket.

„Ilyen szabályozás nincsen, a szabad pénzeszközök tekintetében szabadon, mint jogi személy köthetnek és vásárolhatnak bármit. Hogy ezt miért nem az államkincstárnál tette meg az önkormányzat, erre én nem tudok egzakt, egyértelmű választ kapni, valószínűleg ez kényelmesebb volt, mint bemenni valamelyik államkincstárba és a kincstáron belül számlát nyitni, lehet, hogy egyszerűbb volt a Hungária Értékpapírnál vagy a Buda-Cashnél értékpapírszámlát nyitni. Valószínűleg ebbe perszonális kapcsolatok is számolhattak” – vélte Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Nem írja elő

A hatályos jogrend azt sem írja elő, hogy mibe fektethetnek az önkormányzatok. „Új jogi szabályok bevezetésén is gondolkodunk, az Igazságügyi Minisztériumon belül is foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel, és nyilvánvalóan mind az ellenőrzés területén, mind pedig a közpénzeknek a kezelését illetően lényegesen át kell gondolni azt, hogy merre van előre, milyen új szabályokra van szükség” – hívta fel a figyelmet Trócsányi László, a Fidesz–KDNP igazságügyi minisztere. Az új szabályozásról az igazságügyi miniszter részleteket nem közölt.

A Magyar Nemzeti Bank is törvénymódosítást kezdeményez, a jegybank megszüntetné a különbséget a befektetők és a banki ügyfelek kártalanításában. A Befektető-védelmi Alap jelenleg 6 millió forintig fizet, míg az Országos Betétbiztosítási Alap 30 millióig. „Javasoljuk, hogy a Bevának a kártalanítási keretét (bővítsék) az OBA-szintű százezer euróra, valamint javasoljuk a kormánynak, hogy vizsgálja meg az OBA-nak és a Bevának az összevonhatóságát. Úgy látjuk, hogy az OBA egy jól bejáratott intézmény, és lehetne hasznosítani a sebességét a mostani károsultak megtérítése esetében is” – mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A jegybank abban bízik, hogy a két alap összevonása felgyorsítja a kártalanítást.

Forrás: Hír TV