Alig éri meg gazdálkodni Magyarországon a termelők szerint

Ötvenféle fűszerpaprikát, és kilencvenféle bort zsűriztek Szatymazon. A Földművelésügyi Minisztérium kihelyezett konferenciáján a hazai fűszerpaprika-, illetve a szőlőkutatás aktualitásairól tanácskoztak a szakemberek. A rendezvényen Fazekas Sándor miniszter beszédében kiemelte, hogy állami segítséggel a magyar élelmiszerek egyre elismertebbek a gyengébb minőségű import termékekkel szemben.

„Ezek mai napig meghatározó szereplői a mi világunknak, ezekre épült később a generációknak a szaktudása és a megélhetése. És ezt szeretnénk mi is folytatni, a Darányi Ignác Terv erről szólt, és erről szólnak azok a koncepciók, amelyek mentén lépésről lépésre megvalósítjuk azt, hogy a magyar mezőgazdaság Európában a legjobb, leggyorsabban fejlődő és legversenyképesebb legyen” – jelentette ki a tárcavezető.

A Csongrád  megyei kisgazdálkodók nem ilyen derűlátóak. A munkabérek emelkedése miatt nem tudnak fejleszteni, sőt sokan a termelés beszüntetését fontolgatják. Ráadásul a nagy felvásárló cégek kedvükre döntenek a felvásárlási árakról.

A Magyarországra tucatjával érkező, és rosszabb minőségű import bor is elősegíti a szőlő alacsony felvásárlási árát. A szakértő szerint a kormány beavatkozására lenne szükség.

„Az egész országra el lehetne ezt mondani, főleg a dunai régiós részre tudnám ezt kihegyezni, mert itt van egy pár olyan nagy felvásárló, tehát borászati üzem, aki azon van, hogy nagy mennyiségű bort, tömegbort állítson elő, és ezért őneki az lényeges, hogy egy nyomott áron vásároljon fel, és ez lehet mondani, hogy fajtafüggetlenné válik így. Tehát hiába termel az ember egy minőségi fajtát, ami nem lehet ugye” – vélekedett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának mórahalmi elnöke, Tóth István.

A konferencián négy fűszerpaprika-előállítót, és három borászt díjaztak.