2018. július 20.,
péntek, Illés napja

°

Több sebből vérzik az MNB javaslatcsomagja

Hír TV

2018. július 12., csütörtök 17:41, frissítve: csütörtök 18:49

Több sebből vérzik a jegybank oktatási kérdéseket érintő javaslatcsomagja – a Hír TV-nek nyilatkozó oktatáskutató szerint. A versenyképesség javítását célzó szakmai anyagban külön fejezetet szenteltek a közoktatás és a felsőoktatás anomáliáinak is.

Őszre ígéri a versenyképességi stratégia kidolgozását Varga Mihály pénzügyminiszter. A program alapjául szolgáló javaslatcsomagot az elvileg független publikálta. Az MNB 180 pontja egyebek mellett olyan területekről tudosít mint a munkaerőpiac alakulása, a népesedéspolitika kihívásai vagy éppen az oktatás helyzete.

„Picit úgy érzem magam, mint a Kádár korszak végén, amikor azt figyeltük, hogy hol van olyan megnyilvánulás a hatalom részéről, hogy talán változhatnak a dolgok” – Nahalka István, az ELTE neveléstudományi doktori iskolájának oktatója azt mondja: annak ellenére, hogy a kormánypropagandától eltérően végre nyíltan írnak például a lesúlytó PISA eredményekről vagy arról, hogy a magyar fiatalok közül kevesen beszélnek nyelveket , a javaslatcsomag így is hiányos maradt.

„Nem foglalkozik az igaz nagy kérdésekkel, mondjuk ilyen például az autonómia kérdések, pedagógusok, iskolák, egyetemek, autonómijának kérdése, ez ma az oktatás egyik legsúlyosabb problémája. Egyetlen szakmailag egyébként kritizálható megjegyzésen kívül nem foglakozik az esélyegyenlőség kérdésével, miközben ez talán a legsúlyosabb kérdése ma a közoktatásnak. Nem foglalkozik a szakképzéssel, pusztán a duális képzésre vonatkozik egy nem túl tartalmas megjegyzés, miközben a szakképzés válságban van” – így Nahalka István oktatáskutató.

Az innovációs miniszter mégis hatékony szakképzést ígér 2030-ig. Palkovics László tárcája saját javaslatokkal egészítette ki az MNB jelentését.

„Hogyan akarjuk a magyar egyetemeket, a magyar egyetemi hálózatot egyfajta innovációs stábbá alakítani, ahová egyébként a magyar vállalatok odamehetnek és támogatást kaphatnak, hogyan akarjuk fókuszálni azokat a tudományos ipari területeket, amire egyébként a forrásainkat szeretnénk költeni, illetve milyen akciókat tervezünk például a szakképzési rendszer területén” – így Palkovics.

A Gazdaságkutató Intézet munkatársa szerint bizarr, hogy ugyanaz a kormány két cikluson át hallgatott a problémákról.

„Például az, hogy a középiskola végére egy középfokú nyelvet mindenki beszéljen, hát ettől rettenetesen távol vagyunk, nyelvtanárok hiányoznak, hasonló a helyzet az informatikában is. Most cél az is, hogy magántőkét vonjanak be az oktatásba, pedig nem rég, sőt pillanatnyilag is, a CEU-nak az elüldözése folyik, nagyon nehéz az alapítványi iskolák helyzete, tehát tulajdonképpen beleértve az alaptantervet is, az egész magyar gazdaság és oktatáspolitika eddig szembement ezzel” – mondta a Hír TV-nek Karsai Gábor. 

Az egyik pedagógus szervezet elfogadható vitaalapnak tarja a jegybank javaslatait. A PDSZ vezetője ugyanakkor hozzátette: a hatékony megoldásra nem lát fedezetet, hiszen a jövő évi költségvetésben az oktatásra fordított kiadások mértéke tovább csökken.

„Látható, hogy a pedagógushiány, amely napokban végigpörgött az egész kommunikáción és az egész rendszernek egy őrül nagy gondja, az nem kezelhető már úgy, hogy a kezdő tanri fizetések olyanok, amilyenek, ez például hiányom az anyagból, hogy a finanszírozását rendbe kell tenni” – hangsúlyozta Szűcs Tamás.

Az oktatói pálya vonzóbba tétele egyébként szerepel a terveztben, igaz elsősorban a felsőoktatás területén.