A lehető legnagyobb büntetést kapta a cellatársát agyonverő rab

A 19 éves vádlottat a fiatalkorúak börtönéből vezették elő az ítélethirdetésre. 2015 decemberében került rács mögé csoportos rablásért. Tavaly februárban zárkatársakat kapott, akiknek meg akarta mutatni, hogy ő a főnök. Egyiküket ki is hívta. Kezdetben imitálták a verekedést, később azonban a vádlott ténylegesen elkezdte ütlegelni riválisát. Az áldozat földre került, mire a vádlott fellocsolta, hogy tovább bántalmazhassa. A megvert fiú kómába esett, majd két hónappal később meghalt. A vádlott azzal védekezett, hogy az áldozat kérte meg arra, hogy tanítsa meg verekedni. A bíró nem hitt neki.

Az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék öt év szabadságvesztést szabott ki a halált okozó testi sértésért.

Az a körülmény azonban, hogy valaki a BV intézetben, előzetes letartóztatásba helyezése során, akkor, amikor kényszerintézkedést alkalmaz vele szemben az állam valamiért, mert korábban ő bűncselekmény gyanújába keveredett, utóbb tudjuk is, hogy el is ítélték abban az ügyben, hiszen el is követte azt a bűncselekményt, hogy még ilyen körülmények között se legyen képes a jogi normákat, a törvényeket a szabályokat betartani, ez olyan mértékű ellenszegülésnek tekinthető a jogszabályoknak, a társadalmi együttélés szabályainak, amire figyelemmel csak és kizárólag álláspontunk szerint a legszigorúbb büntetés lehet alkalmas arra, hogy mindenki számára, és a vádlott számára is a jövőre nézve visszatartó erejű legyen - mondta Feledi Tamás, tanácsvezető bíró.

Súlyosító körülménynek minősült, hogy az áldozat képtelen volt a védekezésre.

A törvényszék enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott az utolsó szó jogán tettét megbánta, és részbeni beismerő vallomást tett. Súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a cselekményt előzetes letartóztatás hatálya alatt úgy követte el, hogy két büntetőeljárás is folyamatban volt vele szemben. Valamint további súlyosító körülményként értékelte a gátlástalan elkövetési módot - ismertette a Miskolci Törvényszék sajtótitkára, Molnár Dalma.

A harmadik cellatárs végignézte a versét. Annyira félt, hogy nem mert szólni az őröknek.