Zombor: 25 éve vergődik az egészségügy politikai érdekek között
2015. június 4., csütörtök 18:00, frissítve: csütörtök 18:13
Az egyik magánkórház vezetője azt mondta a konferencián, hogyha tb-finanszírozásból kellene gazdálkodniuk, azonnal csődbe mennének. Példaként említette a nőknél jelentkező jóindulatú daganat, a mióma eltávolítását. A műtét önköltségi ára 320 ezer forint. Ugyanezért az operációért egy közkórház 140 ezer forintot kap az egészségbiztosítótól. „Az a legkevesebb, amikor azt hallom, hogy na, de hát akkor én miért fizetem a tb-met, ha még ez sem jár” – mondta Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház igazgatója.
Az állami finanszírozásnak magas lenne az ára a magánegészségügyben – válaszolta az egészségügyi államtitkár. „Ugye, ez csak akkor működik, amit a magánszolgáltatók elmondanak, hogyha komplex, teljes körű ellátást tudnak biztosítani, és mindazt az állam által fenntartott, nagyon drága szolgáltatást: intenzív osztályt, sterilizálót, traumatológiát, gyermekellátást, sürgősséget, azt ők is biztosítják vagy megveszik az állami rendszertől rendes, piaci áron” – mondta Zombor Gábor.
Zombor Gábor szerint a politikának kell meghatároznia, hogy hosszú távon mennyit szán az egészségügyre, a jelenleginél többet vagy kevesebbet. Ha a döntés megvan, akkor lehet tárgyalni arról, hogy a pénzt hol és mire költsék el – tette hozzá az államtitkár. Hasonlóan gondolkodik az első Gyurcsány-kormány minisztere. „Ebben konszenzus van, hogy elsősorban a visegrádi országokhoz kell hasonlítani magunkat, és ez egy folyamatosan emelkedő GDP-arányos részesedésre vonatkozna az egészségügyben. A kórházszövetség egy százmilliárdos ilyen jellegű javaslatot tett le az asztalra” – mondta Rácz Jenő.
A Medgyessy-kormány szakminisztere a forrást is megtalálta. „Akkor, amikor ilyen helyzetben van a magyar egészségügy és kezdeményez az aktuális kormányzat egy személyijövedelemadó-csökkenést, ami szinte érzékelhetetlen – mondjuk a középosztály vagy az alsóközéposztály és attól lefelé – és ez összes 120 milliárd forintot von ki az államháztartásból, akkor ez a 120 milliárd forint azért a magyar egészségügy számára egy olyan injekciót jelentene, amelyből már hitelesen mondjuk el lehet kezdeni a bérfelzárkóztatást – véli Kökény Mihály.
Magyarország jelenleg a GDP 4 százalékát költi egészségügyi kiadásokra, amivel a sereghajtók közé tartozik az Európai Unióban.
Forrás: Hír TV
