Zéró toleranciát vezetne be a várólistákra a Jobbik

„Ha csak 2-3 nappal korábban jutunk valamilyen kezeléshez, akkor az lehet, hogy éveket segít az életünkben” – fogalmazott a Hír TV-nek Kalotay Gábor. A Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke öt éve tünetmentes. Daganatos betegségből épült fel, azóta rendszeresen kontrollra jár. Azt mondja, egy CT-re most 2-3 hetet kell várnia. Mindez persze kevésnek számít ahhoz képest, hogy sokszor a diagnózis felállítása is hetekig tart.

„Amikor megállapítják a betegséget, onnantól kezdve a kezelésre megint várni kell, hiszen az onkológiai beavatkozások rettentő nagy szórással bírnak. Van, ahol rögtön tudják alkalmazni a terápiát, és van, ahol bizony a sugárterápiára megint csak várakozni kell. A műtétek pedig, a kórházak befogadóképességétől függ, de ott is ez a 3-4 hét, amiről tudunk” – tette hozzá.

A várólisták felszámolásához jelentős pluszpénzre lenne szükség. Különösen úgy, hogy nincs olyan terület, ahol ne kellene heteket várniuk a betegeknek. Az egyes gerincstabilizáló műtétre szorulók várakozási ideje például több hónap is lehet. De türelemre lesz szüksége azoknak is, akik csípő- vagy térdprotézisre várnak.

A Hír Televízió által megkérdezett egészségügyi közgazdász szerint mérhetetlenül kevés forrás jut ebbe a szektorba: „Míg egy nyugat-európai ország a GDP-jének, saját nemzeti össztermékének körülbelül 8-9 százalékát költi egészségügyre, Magyarországon ez körülbelül 6 százalék körüli, és ezen belül is minden egyes elköltött 100 forintból 37 forint az, amit mi, magyarok zsebből fizetünk, annak ellenére, hogy fizetünk társadalombiztosítást, még pluszban a gyógyszerért, a magánorvosért fizetünk egy jelentős összeget. Amely igazából egy esélyegyenlőtlenséget növelő tényező” – emelte ki Rékassy Balázs.

Mindez azt jelenti, hogy a magánellátásból kiszorulnak a legszegényebbek. A komolyabb beavatkozásokat viszont továbbra is az állami egészségügyben végzik. A Jobbik pedig a daganatos és érrendszeri problémákkal küzdő betegeknél azonnali ellátást sürget.

„Nekünk az a problémánk, amikor a magán egészségügyi ellátórendszer kapacitása nem saját maga által megteremtett, hanem az állami ellátórendszer eszközein folytatja a magán egészségügyi ellátás, méghozzá úgy, hogy a társadalombiztosítás finanszírozza. Merthogy egyébként az állami ellátás feladatát jelentő feladatot végez el a magán egészségügyi ellátó. Na ez a pont, ahol mindig látjuk a diszharmóniát, a problémát és azt, hogy ez gyakorlatilag nem szolgálja az ellátás jó minőséget, viszont rengeteg pénzt vesz ki az állami ellátórendszerből” – vélekedett Varga-Damm Andrea országgyűlési képviselőjelölt.

A várólisták hossza azonban nem csupán a listán szereplők számától és a szűkös finanszírozási kerettől függ, hanem az orvosok számától és leterheltségétől is, vélekedik a szocialisták országgyűlési képviselője. „Minden felmérés azt igazolja, hogy Magyarországon az embereknek a legnagyobb problémája ma az egészségügy helyzete. A kivándorolt orvosok, a szakápolók, az ápolók elvándoroltak Magyarországról, tragikus állapotban vannak a kórházaink, és túlterheltek az itthon maradt orvosaink. Ha a háziorvosokról beszélünk, ha a gyermekorvosokról beszélünk, hát, látjuk a statisztikából, hogy térségek maradtak ellátatlanul” – húzta alá Bangóné Borbély Ildikó.

Ami pedig a fekvőbeteg-ellátást illeti, jelentős forrásokat fordítottak a várólisták csökkentésére, ugyanis a kórházak pluszpénzt kapnak attól függően, hogy milyen gyors a kezelés.