Visszafelé sült el a megbélyegzés

Ezrek tüntettek tavaly a Hősök terén a civiltörvény ellen. A fideszes képviselők által megszavazott törvény szerint tavaly júliustól minden civil szervezetnek fel kell tüntetnie kiadványain, hogy külföldről támogatott szervezet, ha egy év alatt több mint 7,2 millió forintot kap külföldi forrásból. Bizonyos uniós pénzek is ide tartoznak, például a norvég alap, vagy a közvetlenül Brüsszelből érkező források.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a szabályozásnak megfelelően internetes oldalán is feltünteti a külföldi támogatásokat. Ők nem érzékelték, hogy a felirat visszafogta volna támogatásaikat.

– Érdemi hatását nem tapasztaltuk, sem az adományok mennyiségében, sem a korábbi támogatóinkkal való kapcsolatunkban ez nem jelentett semmilyen változást – mondta Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetet alapítványok és magánszemélyek tartják fenn. Ez volt az egyik szervezet, amelyik polgári engedetlenséget hirdetve már előre jelezte, hogy nem tesznek eleget a törvényi előírásnak – azt ugyanis megbélyegzésnek tartják. A Soros György elleni kampányban is ez a szervezet volt a kormány egyik fő célpontja. Ám a kormánypropaganda bumeráng hatásúnak bizonyult.

– Az előző évhez képest megduplázódott az 1 százalékos felajánlás összege, idén több mint 15 millió forintot kap a TASZ ilyen felajánlásokból. Egyrészt több polgár nyilatkozott az adóhatóság felé, hogy felajánlja a támogatását, és összegszerűen is több pénz folyt be – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai vezetője.

A hazai börtönökbe, korábban – a civiltörvényt szintén elutasító – Helsinki Bizottság jogvédői is beléphettek. Azonban, több más civil szervezet mellett, a kormánykommunikáció által sorosistának és migránsvédőnek bélyegzett szervezettel is felmondta tavaly az együttműködést a büntetés-végrehajtás, illetve a Menekültügyi Hivatal. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint azonban ennek ellenére egyre több a támogatójuk, az ügyfelek pedig továbbra is számítanak rájuk.

– 2017-ben körülbelül 3000 embernek nyújtottunk ingyenes jogi segítséget, ez a szám nem csökkent. Sőt, évre-évre azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb szükség van a munkánkra. Az emberek bíznak a civilszervezetekben, és nem is nagyon van máshová fordulni. Ingyenes és viszonylag gyors jogi segítséget kapnak – mondta Pardavi Márta, a szervezet társelnöke.

Azok a szervezetek, amelyek 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kaptak, de azt nem tüntették fel, bírságot kockáztatnak. Jogi következménye viszont a bojkottnak szakértők szerint a soron következő adóbevallásig – elméletileg – még nem lehet. Ráadásul decemberben a civiltörvény miatt indult uniós kötelezettségszegési eljárás is új szakaszba lépett: az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult az ügyben. A bizottság ugyanis a magyar kormányzati magyarázatok ellenére is aggályosnak tartja a magyar szabályozást, ami álláspontjuk szerint uniós jogokat sért.