2018. december 11.,
kedd, Árpád napja

Választókerület-határozó: Ezeken a kerületeken múlhat a Fidesz többsége

2018. január 9., kedd 13:50, frissítve: péntek 08:53

A Fidesz a legtöbb választókerületben csak relatív többséget szerzett, több helyen mandátumokat veszíthet, ha az ellenzéki szavazók a taktikai szavazás mellett döntenek és a legerősebb ellenzéki jelöltre szavaznak. Megnéztük, az előző választás eredményei alapján hol van a legtöbb esély ilyen fordulatra.

Az egyéni választókerületekben dőlhetnek el az idei választások – ebben számos politológus egyetért, és ezzel érvel a Viszlát, kétharmad! nevű kezdeményezés elindítója, Pápay György is – a vele készített interjú itt olvasható. Pápayék arra buzdítják a választókat, hogy szavazzanak taktikusan: a pártlistára adható szavazatot adják a nekik leginkább szimpatikus pártnak, de az egyéni jelöltek közül támogassák azt, akinek helyben a legtöbb esélye van a Fidesz legyőzésére. Céljuk, hogy ezzel megakadályozzák a Fidesz szerintük túlzott parlamenti többségét. Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen meg a kétharmados többsége, már az is elég lehet, ha egyel kevesebb egyéni körzetben szerez mandátumot, mint 2014-ben (ez persze a listás eredményektől is függ).

Megnéztük, az előző választásokon milyen eredmények születtek az egyéni kerületekben: valóban több olyan kerület volt, ahol a Fidesz győzelme kevés szavazaton múlt, és taktikai szavazás könnyen az ellenzék javára billenthette volna át. Általánosságban igaz, hogy a Fidesz az ellenzéki szavazók megosztottságának köszönheti a győzelmet.

A kétharmad, ami nincs

A 2014-es választásokon 106-ból csak 10 egyéni választókerületben nyert ellenzéki jelölt, ami a parlamentben (igaz, csak ideiglenesen) kétharmados Fidesz-többséget eredményezett. Annak ellenére, hogy a szavazók kétharmada korántsem szavazott a Fideszre. Sőt, ami az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat illeti, egy olyan választókerület sem volt, ahol a fideszes jelöltet kétharmaddal választották meg, sőt, a legtöbb kerületben a fideszes jelöltre a választók fele szavazott.

 
A parlament ülésterme
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

106 egyéni választókerületből a Fidesz jelöltje 23-ban szerzett abszolút (50 százalék feletti) többséget, többek között Pápán, Debrecen egyik körzetében, Karcagon és Sopronban. Ezekben a választás eredménye lefutottnak tűnik, így az alábbi táblázatban nem szerepelnek. A többi kerületben a Fidesz csak relatív többséget szerzett (35-45 százalékot), mivel a választók több mint fele különböző ellenzéki jelöltekre voksolt. A választási rendszer miatt azonban ezek a kerületek szintén egy-egy fideszes mandátumot értek.

Tipikus EVK: relatív Fidesz-többség, megosztott ellenzék

Az előző választások eredményei alapján egy tipikus választókerületben a következő eredmény születhet: a fideszes jelölt 50 százaléknál kevesebb mandátumot szerez, de az ellenzéki szavazatok megosztottsága miatt ő szerez mandátumot. A legtöbb választókerületben az MSZP–DK-összefogás és a Jobbik szavazóinak kéne egy irányba voksolnia, hogy megelőzzék a Fideszt, azaz elvileg akkor nyerhetne ellenzéki jelölt, ha nagyobb pártok szavazóinak nagy része átszavaz, vagy egy párt visszalépteti a jelöltjét. Egyes kerületekben az LMP-n vagy akár kisebb pártokon múlott 2014-ben az ellenzéki többség: például Budapest XVIII. kerületében az LMP-s és az MSZP-DK-s jelölt összesen több szavazatot kapott, tehát ha az LMP-szavazók átszavaznak, a Fidesz elbukhatja a körzetet.

Külön jelöltük azokat a kerületeket, ahol nem tipikus eredmény született, illetve azokat, ahol idén valamilyen szempontból érdekes a felállás. Ilyen például a budapesti 1. választókerület, a belváros. A Jobbik itt rendkívül gyenge, 7,83 százalékos eredményt ért el 2014-ben. Az ellenzéki szavazatok főleg az MSZP–DK–Együtt-összefogás jelöltje Kerék-Bárczy Szabolcs és az LMP-s jelölt, Schiffer András között oszlottak meg. Azaz a választókerületben van rá esély, hogy az LMP-s jelölt visszalépése az ellenzéki jelölt javára billentse át a mérleget.

Az ellenzék és a Fidesz is veszíthet mandátumot

A belvárosi választás azért is különleges, mivel a nagy, jelentősebb pártok mind új jelöltet indítanak. A Fidesz jelöltje egyelőre nem ismert, csak az biztos, hogy a miniszterré kinevezett Rogán Antal helyett valaki más indul majd. Az MSZP és a DK közös jelöltjeként eldőlt, hogy Juhász Péter indul, azonban a Momentum is azt tervezi, hogy itt indítják a Fekete-Győr András pártelnököt: tekintve, hogy a Momentum Budapesten az országos átlagnál népszerűbb, illetve hogy a pártelnökök az egyéni kerületekben jellemzően jól teljesítenek, Fekete-Győr is számíthat jelentős számú ellenzéki szavazatra. Ez a fideszes jelöltnek kedvezhet, már amennyiben nem történnek visszalépések – hétfőn Fekete-Győr úgy nyilatkozott, megfontolják a visszalépést azokban a kerületekben, ahol verhető a Fidesz és „van egy hiteles ellenzéki jelölt”.

Szintén érdekes a Pécsi 1-es választókerület, az MSZP, a DK akár az LMP-vel és a Jobbikkal együtt koordinálhatja a jelöltállítást, azaz mindannyian Mellár Tamás független jelöltet segítik.

 
Mellár Tamás közgazdász, a KSH korábbi elnöke
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
 

A lista böngészésekor érdemes észben tartani, hogy az egyéni választókerületek eredményei könnyen változhatnak, nincs rá garancia, hogy ugyanaz lesz mindenhol az eredmény, mint 2014-ben. Erre jó példa két Veszprém megyei választókerület, Veszprém és Tapolca esete: 2014-ben mindkét kerületben jelentős előnnyel nyert a Fidesz jelöltje, ezután viszont időközi választásokat kellett tartani – mindkét esetben ellenzéki jelölt nyert, Veszprémben a független Kész Zoltán, Tapolcán a jobbikos Rig Lajos.

Érdemes még megemlíteni Miskolcot: a város 2-es választókerületében 2014-ben rendkívül szoros eredmény született, kis különbséggel a baloldali pártok jelöltje, Varga László nyert. Egy idén végzett felmérés szerint viszont mára a választókerület mintegy fele a Fideszre szavazna, míg a baloldal 9 százalékra gyengült. Ez alapján elképzelhető, hogy az ellenzék is mandátumokat veszítsen.