Utolsó helyen vagyunk a nyelvtudásban is
2016. október 30., vasárnap 10:44, frissítve: vasárnap 12:48
2020-ra már csak nyelvvizsgával jelentkezhetnek a diákok a felsőoktatásba. A 2012-es Eurobarométerben nyelvtudás szerint az EU-országok közül Magyarország az utolsó helyen áll, pedig egy átlagos diák másfélszer több, 936 órát tölt el nyelvtanulással, mint amennyi a középfokú nyelvoktatáshoz papíron szükséges.
– A hibát ott kell keresni, hogyan tanítunk.
– Tehát a tanár a hibás?
– Nem a tanár, bár egy picit olyan értelemben, hogy én sokat találkozom tanárokkal, sokszor úgy érzik, az ő dolguk, egy motivált kész gyereket továbbtanítani. Picit elfelejtkezünk, mi dolguk motiválni és fejleszteni, sok kifogást találunk arra, miért nem tudjuk őket megtanítani, de ez nem a tanárok hibája, rengeteg segítségre van szükségük a tanároknak…”
Módszertani váltás, tankönyvközpontúság helyett beszélgetés és szituációs játékok – ezek nélkül biztosan nem lesz sikeres a nyelvvizsga 2020-ig. A szakember azt mondja, nem minden iskola van felkészülve arra, hogy felkészítse a nyelvvizsgára a diákokat. A fejlődésben pedig nem segít a kormány jelenlegi oktatáspolitikája sem.
„Szinte nulla az, amit az oktatáspolitika annak érdekében tesz, hogy a nyelvoktatás fejlődjön, 2010 óta az összes szabályozó változott, a nyelvi előkészítő feltételei, a két tannyelvű irányelve, a kimeneti követelmény. Minden megváltozott, de minden olyan módon, hogy idealista módon átalakítottuk. Anélkül, hogy megnéztük volna, mi a valóság, és semmilyen segítséget nem teszünk mögé” – mondta Öveges Enikő.
Ha nem lesz változás, az ország egyes régióiban lemaradnak a diákok. Vagy ha az iskola nem segít, jöhet a fizetős különóra.
„A különbségek óriásiak, nagyvárosokban és Budapesten relatíve jól teljesítenek az iskolák, miközben már az oktatás ezen a szintjén máshol megjelenik a nagyon nagy elmaradás, nekik már most is sokkal nagyon nehézség eljutni arra a szintre, ahová a többség eljut, ami még nincs a középfokú nyelvtudás közelében sem” – Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője, aki szerint nem lehet tudni, hogy ezt mi okozza.
Hozzátette: azt sem lehet tudni, hogy a 2 milliárdos diplomamentő programra jelentkező 10 200 főnek miért csak a fele mutatta be eddig a C típusú nyelvvizsgáját. A nyelvtudás hiánya a gazdaságra sincs jó hatással, és a magyar munkavállaló is lemarad, már ha itthon szeretne boldogulni.
„Elvesztett gazdasági kapcsolatok, lehetőségek. Nem kötünk meg egy kereskedelmi szerződést, nincs ott egy regionális piacon egy magyar termelő, nincs az a nyelvismeret, amivel lefordítják a termékismertetőt, nincs ott a kereskedő, aki tud beszélni a potenciális vásárlóval” – mondta el Dezsényi Kálmán, a MTA Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Kudarcok a közoktatásban, fizetős különórák, milliárdos állami diplomamentés – úgy tűnik, más nyelvével nem él a magyar nemzet.
