Ungváry: Abszurd, hogy volt ügynököket védenek a bíróságok
Hír TV
2018. január 18., csütörtök 09:50, frissítve: csütörtök 10:07
Sólyom László beszédével kezdődött az ügynökmúltról szóló rendezvény a Párbeszéd Házában. Az egykori köztársasági elnök és alkotmánybírósági elnök arról beszélt: Magyarországon csak a sortűzperekben vonták felelősségre a kommunizmus alatti bűnök elkövetőit. Az ügynökökkel kapcsolatban kiemelte: a tettesek és áldozatok közötti viszony alapvetően kettejük dolga, és nem közügy. Hozzátette azt is, hogy a kérdésben nem lehetséges a teljes nyilvánosság.
„Mit jelent a nyilvánosság? A teljes nyilvánosság nagyon szépen hangzik, de az azt jelenti hogy a teljes irattárat, kilométeres aktafolyamokat mindenki számára elérhetővé kellene tenni, ami lehetetlen. Hiszen ezekben az aktákban annyi más személyes adat van, amit nem lehet bárkinek, aki besétál az utcáról, odaadni. Az anonimizálás után viszont csak az ügynök neve maradna meg, ami meg annyira kevés információ, hogy az együttműködőket és a beszervezésre nemet mondókat összemosná” – hangsúlyozta Sólyom.
Ungváry Krisztián történész hungarikumnak nevezte, hogy azokat az újságírókat és történészeket, akik a témában publikálnak, a kommunista rendszer ügynökei beperlik, és ezeket a pereket meg is nyerik. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra is, hogy amíg a bíróságok szerint sértő, ha valakit ügynöknek neveznek, az emberek ezután is megválasztják őket, és az állami vezetőket sem zavarja ha valaki ügynök volt.
„Amikor kiderült Szabó Istvánról az érintettsége, akkor mosogatóbrigád alakult mellette. Paskai László pedig állami dísztemetést kapott, megjegyzem, ugyanúgy, mintha 1987-ben halt volna meg: akkor is ezt kapta volna a szövetségi politika jegyében, és mivel mindent megtett az MSZMP-nek, ez járt is volna neki” – idézte fel a szakértő.
Stefano Bottoni komoly visszalépésnek nevezte, hogy, miután kiköltöztették a levéltárat a Várból, hónapokig senki sem kutathatott. „Én nem tudtam volna elképzelni, őszintén szólva, hogy tavaly bezárt a levéltár ’45 utáni részlege, mert elköltöztették őket a várból, és másfél évig a legfontosabb világháború utáni iratok, a Pártnak, tehát MDP–MSZMP-iratok mint halmaz, valamint a külügyi iratok nem voltak kutathatók. Senki nem mehetett be a levéltárba. El tudjuk ezt képzelni egy civilizált országban?” – háborodott fel Stefano Bottoni.
Hozzátette, amíg a levéltár nem tud magának épületet szerezni, addig a jövőben is korlátozva lesznek a kutatók.
