Újabb mutyigyanús Századvég-tanulmányok

Szövegre pontosan két ugyanolyan szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel, a különbség csupán annyi, hogy az egyikben a szakképzésről, a másikban pedig a felnőttképzésről rendelt tanulmányokat a Fidesz-közeli cégtől bruttó 47-47 millió forintért. A szerződés január 13-án kelt, és a Századvégnek hat hónap alatt kell elkészítenie a két tanulmányt; egyelőre nem tudni, elkészült-e már, vagy a hátralévő bő másfél hónap alatt kell befejezni a feladatot.

Az ügyben megkérdeztük Cseresnyés Pétert, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárát, hogy miért most kötötték a megbízást. A politikus úgy felelt, folyamatosan követni kell a kutatásokkal azokat a folyamatokat, amelyek az oktatás és a felnőttképzés területén mennek végbe. „Azért van erre szükség, mert a munkaerőpiac és a munkaadók helyzete évről évre változik” – fogalmazott az államtitkár. Elmondása szerint azért változnak az igények, „mert a magyar gazdaság eljutott egy olyan helyzetbe, hogy már nemcsak a munkavállalók számával lehet nagyobb teljesítményt elérni, hanem a hatékonysággal is”. Ezért kell megvizsgálni, hogy milyen képzésekre van igény – tette hozzá.

Ugyanakkor ilyesféle tanulmányokat általában a kormányzati ciklus elején szoktak rendelni a kormányok, nem a ciklus végén, hiszen már nem lehet végigvinni az átalakítást 2018 előtt. Ezt firtató kérdésünkre Cseresnyés Péter azt mondta, hogy „ha egy társadalom komolyan gondol bizonyos területeire, így az oktatásra is, akkor ciklusok nélkül kell fejleszteni és kutatni”. Hozzátette: nem ciklusokban kell gondolkodni.

A tárcának egyébként külön keretszerződése van a Századvéggel, így megkérdeztük azt is, miért nem abban szerződtek a tanulmányokra. Cseresnyés azt mondta, az államtitkársága nem kötött ilyen szerződést, „úgyhogy oda kellene fordulni, ahol a szerződéseket megkötötték”. Így is tettünk, megkérdeztük az NGM sajtóosztályát, hogy miért nem a keretszerződésben készíttetik a tanulmányokat. Azt is megkérdeztük, hogy készen vannak-e a dokumentumok.

A Századvégnek egy másik tárcával, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is milliárdos keretszerződése van. Május elején a HVG szúrta ki, hogy a tárca a 6 milliárd forintos tanácsadói szerződést újabb 790 millióval egészítette ki. A 6 milliárdos keretösszegű, eredeti szerződésből a friss összesítés szerint 2015-re összesen 1,88 milliárd forintnyi összeget fizetett ki a Századvégnek a minisztérium. A Hvg.hu szerette volna megtekinteni az eddig elkészült tanulmányokat, de elutasították, ezért a lap bírósághoz fordult.

A kormányközeli cég ellen egyébként nyomozás folyik. A Legfőbb Ügyészség áprilisban rendelte el a nyomozás folytatását a Századvég-tanulmányok ügyében, miután hivatalból felülvizsgálta a rendőrség tavaly lezárt eljárását. A Párbeszéd tett feljelentést több mint egy éve hűtlen kezelés miatt, a Legfőbb Ügyészség szerint a rendőrség nem megfelelően járt el az ügyben. Joó Hajnalka még a Vs.hu újságírójaként tavaly perelte ki a fejlesztési tárcától a tanulmányokat. A Századvég a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak 2011 és 2014 között összesen 77 ezer oldal terjedelemben bruttó 4,48 milliárd forintért készített tanulmányokat.

A Századvég-csoportot több évre szóló, milliárdos tanácsadói keretszerződés köti a kormányhoz, amelynek a tanulmánykészítés is része. A KDNP-s Hollik István szerint indokolt lehet az, hogy „ha van egy speciális szakpolitikai kérdés, akkor annak ellenére, hogy a kormánynak van egy partnere, amellyel keretszerződést köt, ugyanazzal a partnerrel az egyik minisztérium külön szerződést kössön. Ebben semmi kivetnivalót vagy elítélendőt nem látok.”

Az ellenzék viszont lát kivetnivalót a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerződéseiben. A Jobbik szóvivője, Jakab Péter például azt mondta: „Egy dologról van szó: hogy a következő egy évben minél több pénzt Fidesz-közeli cégek zsebébe játszhasson át az Orbán-kormány, és így a meglévő politikai hatalmát gazdasági hatalommá alakítsa.”

A felnőttképzésre szánt források elköltésének módja az Európai Uniót is aggasztja – mondja a közélet átláthatóságáért küzdő nemzetközi szervezet egyik magyarországi vezetője. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója ismertette: száz ilyen projektből negyvennégy esetében fordul elő valamilyen korrupciós kitettség egy 2013-as vizsgálat szerint, és nem valószínű, hogy azóta sokat javult volna a helyzet, a terület nagyon nehezen ellenőrizhető.