Tízmilliárdokat kaszál az állam a minimálbéreseken

2016 novemberében írta alá a miniszterelnök a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel kidolgozott, több évre szóló bérmegállapodást. A minimálbér emelése mellett a dolgozók után fizetendő járulékok is csökkentek, a szakértő szerint azonban az állam még így is jól jár.

„Olyan drasztikus módon emelkedett a minimálbér összege, hogy hiába csökkent tavaly 5 százalékkal, az idén újabb 2,5 százalékkal a járulék, összességében többlet-járulékbevételt eredményezett a költségvetésnek” – mondta Angyal József okleveles adószakértő.

 

2010-ben 60 ezer forintot kapott a hónap végén egy minimálbéres, 2018-ban 92 ezret. Az adójóváírás eltörlésével az állam ma jóval nagyobb szeletét vonja el a minimálbérnek, mint korábban. A nettó minimálbér nyolc év alatt 32 ezer, a bruttó viszont 64 ezer forinttal emelkedett, a munkaadói járulékokkal együtt pedig 73 ezerrel. Ma tehát 34 százalékkal visz haza többet egy minimálbérért dolgozó, mint 2010-ben, a cég, amely foglalkoztatja, viszont 43 százalékkal fizet többet, mint 2010-ben. A különbözet az államnál landol.

A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint több tíz milliárd forintról van szó. „Az állam 2017-ben – NGM-kimutatás, nem én találtam ki – tisztán 20 milliárdot kaszált az egészen. Ebben az évben tisztán 60 milliárdot fog. A legjobb üzlet a világon. Csak a minimálbér-emelésen. Behozta magának járulék oldalról, behozta magát személyi jövedelemadó oldalról. És ebből a pénzből senki nem Amerikába utazik, hanem elkölti a boltban” – fogalmazott Dávid Ferenc az Egyenesen stúdiójában.

A minimálbér emelését sok vidéki kistelepülésen csak úgy tudták megoldani, ha csökkentik a munkaórák számát. A Baranya megyei Sellyén például szerdán zárva tart a bolt. A környékbeli boltokat összefogó szövetkezet vezetője szerint nincs más választásuk. „Nem tudjuk kigazdálkodni annak a béremelésnek a fedezetét árrésben, ami szükséges. Tehát nem tudjuk megadni a bérnövekményt. Nyilvánvalóan egy módja van csak, hogy csökkentjük a munkaidőalapot, azzal szinkronban a nyitvatartást” – mondta Kovács Lóránt, a Dráva Menti Áfész Szövetkezet elnöke.

Dávid Ferenc szerint borítékolható volt, hogy a kötelező emelés miatt a munkaadók ott fognak faragni a költségekből, ahol csak tudnak. „Ha belezavarnak egy béremelésbe, amelyet nem tudok kitermelni – előre megmondtuk, hogy nem tudják a vidéki Magyarország hazai vállalkozói, sem a kereskedők, sem a vendéglátósok kitermelni –, akkor mit csinálok? Odaadom a minimálbért, mert jogkövető magatartást akarok tanúsítani, mert előírja a kormányrendelet, és abban a pillanatban visszaveszem a kafetériát” – emelte ki a VOSZ főtitkára.

Az adószakértő szerint elhibázott volt a minimálbér-emelés. „Magyarországon egyre égetőbb probléma a munkaerőhiány. A munkaerőhiány megoldása pedig a bérek emelése lenne, de nem azoknak a béreknek az emelése, akik minimálbéren dolgoznak, tehát akiknél a hozzáadott érték az jóval kevesebb. Hanem a képzett munkaerőt kellene itt tartani” – nyilatkozta Angyal József.

Az okleveles adószakértő azt mondta, hogy vidéken bezárásokhoz, a tehetősebb helyeken, városokban pedig inflációhoz vezet a többéves minimálbér-emelés, miközben a cégeknek nem marad pénzük a képzettebb dolgozók bérének növelésére, ezáltal megtartására.