Tíz éve kiáltotta ki függetlenségét Koszovó

Szombat óta tartanak az ünnepségek Koszovóban. A balkáni országot gyakorlatilag 1999-ben veszítette el Szerbia, amikor a NATO beavatkozott, hogy megállítsa Belgrádot a koszovói albánok elleni erőszakban. Pristina 10 éve kiáltotta ki a függetlenségét, és eddig 115 ország ismerte el.

„Büszke vagyok, hogy gratulálhatok önöknek, és minden polgárunknak a függetlenségünk 10. évfordulóján” – fogalmazott Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök.

Az egész hétvégén át tartó ünnepségsorozat egyik fő attrakciója Rita Ora brit énekesnő koncertje volt.

„Svájcból jöttünk, hogy megünnepeljük a függetlenséget. Nagyon büszkék vagyunk. Még sok dolgot kell elvégeznünk, de ezt akartuk. Akartuk, hogy saját országunk legyen, most van, még akkor is, ha néha nehéz. De legalább szabadok vagyunk és büszkék” – fogalmazott egy koszovói férfi.

Vasárnap katonai parádé vonult végig a főváros utcáin. Csak az ország albán lakossága ünnepelt. A koszovói szerbek nem. Ők tüntettek. A szerb közösség legnagyobb része a kettéosztott város: Mitrovica környékén él. A helyiek szerint sokan elköltöznek.

„Sok ok van. Az egyik a bizonytalan jövő. A környékbéli szerbek, akik harcoltak azért, hogy megmaradjon ez a terület, és mindenekfelett az államukért, Szerbiáért. Most kezdik megérteni, hogy Szerbia cserbenhagyta őket, és ez lehangoló. Ez szerintem a legfőbb oka annak, hogy a szerbek elhagyják ezt a helyet” – magyarázta Marko Jaksic koszovói szerb politikus.

Nem csak a terület szerb lakosainak elvándorlása jelent gondot. A szerb parlamenti képviselők szerint a koszovói albán tagjai a parlamentnek figyelmen kívül hagyják a szerb lakosságot.

„Úgy vélem, hogy a szerbeknek Koszovóban nincs jövőjük Szerbia nélkül. Mint a koszovói parlament képviselője, mindennap szembesülök a szerb közösség kéréseivel, amelyek megválaszolatlanok maradnak. És úgy érzem, ha azt mondanám, hogy holnap új napra ébredünk, az albán képviselő kollégáim ezt azonnal leszavaznák” – nyilatkozta Igor Simic koszovói szerb politikus.

Belgrádban a parlament épületénél is tiltakoztak Koszovó függetlensége ellen. „Egy idegen ország megteremtése a Szerb Köztársaság területén lehetetlen. Miért? Mert több mint 120 ezer polgárunk még most is ott él. Mert több mint 250 ezer polgárunkat üldözték el onnan. Mi van az ingatlanjaikkal? Mi van az emberi jogokkal?” – tette fel a kérdést Milos Kovic filozófiaprofesszor a megmozduláson.

Az unió legutóbbi bővítési terve hat nyugat-balkáni ország integrációjáról szól. Szerbia és Montenegró 2025-ben lehet teljes jogú tag, Koszovó azonban nem kapott még dátumot, ugyanakkor Belgrád számára előírás Brüsszel részéről, hogy normalizálja kapcsolatát az általa el nem ismert állammal. Nem csak Szerbia nem ismeri el Koszovót független államként, de Oroszország és Kína sem, így Prisitina az ENSZ-hez sem csatlakozhatott eddig.