Tiltott kampányfinanszírozás közpénzből?

A 2011-ben a szlovákiai nemzeti kisebbségek védelme, identitásuk és hagyományaik megőrzése, valamint régiófejlesztés céljából létrehozott társulás tervei olyannyira megkapók lehettek a Szerencsejáték Zrt. számára, hogy 2012-ben 70 millió forintot utaltak a Főnixnek, amelyet Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) akkori kulturális alelnöke, egykori államtitkára és parlamenti képviselője vezetett. (Az MKP-t még abban az évben átnevezték Magyar Közösség Pártjának.)

Az alapítólevélen szereplő cím alapján Vágsellyén, a Mátyusföld szívében kerestük a Főnix fészkét, de hiába. A forgalmas út melletti irodaépületben semmi nem utal arra, hogy két évig itt lett volna a rejtélyes civil szervezet székhelye. Leszámítva, hogy a közelmúltig a Főnix-alapító Bíró Ágnes fiának a vállalkozása is itt működött.

Vágsellyén, egy irodaépületben volt a Főnix Polgári Társulás székhelye

„Nem tudom, miről beszél, nem nyilatkozom” – reagált Bíró László, az elnök fia arra a kérdésünkre, hogy találkozott-e a társulás nyomaival a munkahelyén. A válasz nem Bíró tájékozatlanságára utal, szinte bármelyik szlovákiai magyar ezt mondaná, ha a Főnixről kérdeznénk.

A Főnix galántai fészke – Vágsellyéről a Pázmány Péter Alapítvány épületébe költözött a polgári társulás

Két évvel később székhelyet és elnököt váltott a polgári társulás. A Pázmány Péter Alapítvány galántai székhelyére költözött, ahol egyebek mellett az MKP járási szervezete irodájának, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége regionális pedagógiai központjának a szomszédja lett.

Hely lenne rá, mégsem tüntették fel a rejtélyes társulást a bejáratnál

Ekkor már Pósa Lajos mezőgazdász, bankár, a Magyar Közösség Pártjának egyik támogatója bábáskodott a Főnix felemelkedésén. Itt is kerestük a társulást, ugyanúgy eredménytelenül. Nem kell látványos szervezet ahhoz, hogy eredményeket mutassanak fel, pláne ennyi pénzből – gondolhatnánk. A Főnix valóban olyat mutatott, amiről sok civil szervezet álmodni sem merne. Máig nem tudni, pontosan mire és milyen eredménnyel költött el 290 millió forintnyi magyar közpénzt.

Orbán Viktor kedvenc pártja

A Főnix két évben, 2012-ben és 2016-ban kapott nagy összegű támogatást Magyarországról. Ebben nem lenne semmi különös, ha Szlovákiában nem épp ezekben az években tartották volna a parlamenti választásokat. A szlovákiai magyar sajtó egy része azonnal kötötte az ebet a karóhoz, a Főnixet a Magyar Közösség Pártjához.

Az MKP-t már nem kellett a magyar kormányhoz kötni, a képzeletbeli kapocs szinte szabad szemmel is látható volt. A párt akkor sem vált kegyvesztetté Orbán Viktor magyar miniszterelnök szemében, amikor 2012-ben másodszor, majd 2016-ban harmadszor sem került be a törvényhozásba. Helyette a konkurens Most – Híd nyerte el a választók bizalmát. A jórészt magyarországi pénzekből fenntartott sajtó körében csak vegyes pártként emlegetett, jelenleg kormánytag Most – Híd viszont olyannyira ellenszenves a magyar kormánynak, hogy csak akkor kommunikálnak, ha nagyon muszáj.

Ilyen vészjósló időkben még jobban kell óvni a felvidéki magyarság érdekeit és értékeit – mondhatták Magyarországon, és 2012 áprilisában a jelenlegi árfolyam szerint 230 ezer eurós támogatást (70 millió forintot) utalt a Szerencsejáték Zrt. a Főnix Polgári Társulás számlájára, mert szerinte a társulás tevékenysége segíti a szlovákiai, felvidéki magyar közösség megmaradását.

Pénzügyi elszámolás összegek nélkül

Kikértük és megkaptuk a Főnix pénzügyi beszámolóját, amelynek célja, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek bizonyítsa, a pénz jó helyre került. A Főnix a dokumentumban sokrétű tevékenységet fogalmazott meg, igaz, konkrét pénzösszegek említése nélkül.

Kiderül belőle, hogy elemezték az identitást, a kultúrát, a portálok olvasottságát, irodákat nyitottak, támogatták a Csemadok és a hagyományőrző egyesületek tevékenységét – azt, hogy ez utóbbi pontosan mit takar, és mennyi pénzt fordítottak rá, homály fedi.

Ahogy azt is, hogy hol működtek a Főnix regionális irodái, mert sehol nincs nyomuk. De nemcsak az irodáknak, hanem a Főnixnek sem. Sem az interneten, sem a közösségi portálokon. A kultúrszervezők, a polgármesterek, a szerkesztők sem emlékeznek a Főnix tevékenységére.

Vannak más furcsaságok is a dokumentumban. Például a beszámoló szerint a Főnix támogatta a Magyar Megmaradásért táborát, a szervezet viszont kérdésünkre azt közölte, soha nem kapott támogatást a Főnixtől.

Az elszámolásban több olyan tevékenységet is találtunk, amely az MKP-hoz köthető.

• Támogatta a Főnix a Pro Futura Hungarica szervezetet, amelyet ebben az időszakban az MKP korábbi elnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselője, Csáky Pál vezetett.
• Támogatta a Berényi József korábbi MKP-elnök fejéből kipattant Felvidéki vagyok vagy szlovákiai? című kiadvány megjelenését.

Kaptak pénzt az MKP autonómiakoncepciójának kiadására is

2015-ben újabb, 20 millió forintos pénzcsomag érkezett, most a Bethlen Gábor Alaptól, amelyet egy közvélemény-kutatás finanszírozására és az MKP autonómiakoncepciójaként is emlegetett publikáció kiadására szántak.

A közvélemény-kutatást a Fórum Kisebbségkutató Intézet végezte. Simon Attila igazgató kérdésünkre megerősítette, hogy 2015-ben kérdőíves reprezentatív felmérést végeztek a szlovákiai magyarok körében A szlovákiai magyarok identitása és a szülőföldhöz való ragaszkodása címmel, amelynek során 1000 szlovákiai magyar személyt kérdeztek meg.

„A felmérést kérdezőbiztosok végezték, egy 16 oldalas kérdőívet töltöttek ki. A kérdőíveket a Fórum Intézetben értékeltük ki, s készítettük el a kutatás zárójelentését” – közölte Simon.

A kutatás teljes összege 32 147,11 euró (10 millió forint) volt. Elképzelhető ugyan, hogy valóban ennyibe került a projekt, de a közvélemény-kutató intézetek szerint ez a felmérések büdzséjének felső határa, sokkal olcsóbban is megvalósítható egy ilyen kutatás.

A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkózásának intézményi feltételei című dokumentumot 2014 végén mutatta be az MKP. Ennek kiadására kapott pénzt a Főnix, 10 millió forintot. A támogatásból minden szlovákiai magyar háztartásba jutott legalább egy példány. Annak függvényében, hogy milyen formában kerül a nyomdába a kiadvány, az egyik árajánlat szerint legalább százezer, egy másik szerint több mint félmillió darabot is kiadhattak volna a pénzből.

A 2016-ban a Miniszterelnökségtől kapott 200 millió forint felhasználásának elszámolásánál már körültekintőbb volt a társulás. Összegeket tartalmazó dokumentummal igazolta a helyi magyarság sorsa felett vállalt oltalmat. Végre egy egyértelmű bizonyíték, de a helyzet korántsem ilyen egyszerű.

A dokumentum szerint a Főnix rendezvénysorozattal, óriásplakátokkal, szórólapokkal, ajándéktárgyakkal erősítette a közösségi tudatot és az anyanyelvi oktatást, emlékezett az 1848–49-es forradalomra, valamint a nemzeti összetartozás napjára. Állítólag szinte az összes magyarlakta városban szervezett valamit. Utánajártunk, e-maileztünk, kérdeztünk, kutattunk, hiába. A Főnix rendezvényeiről nem hallottak, óriásplakátjait nem látták.

Egymillió golyóstoll jön ki ennyiből

A Miniszterelnökségnek küldött elszámolás szerint több tíz millió forintot költöttek a társulás népszerűsítésére, ennek ellenére a Főnix nem került be a szlovákiai magyar köztudatba. Több forgalmazótól is megkérdeztük, hogy az elszámolásban feltüntetett 62 millió forintból mennyi reklámtárgyat – tollat, hűtőmágnest, kirakót, kulcstartót – tudnak legyártani.

Az egyik vállalat mind a négy tételből százezer darabot postázna az írt összegért. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 450 ezer szlovákiai magyar csaknem mindegyikének lehetne otthon egy főnixes ajándéktárgya, de még sincs. Egy másik ajánlatban azt írják, hogy egymillió golyóstollat vagy kétszázezer hűtőmágnest, illetve kulcstartót gyártanak le ezért az összegért.

A Főnix tevékenysége és teljesítménye első ránézésre megsüvegelendő lehet, az eredmények azonban inkább bosszúságra adnak okot. Az ügyben a rendőrség is nyomoz. Erről egyelőre szintén nem lehet semmit tudni, a hatóság megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy ellenőrzi a sajtóban megjelent információkat. Azóta nem halad előre az ügy.

Berényi József, az MKP korábbi elnöke, Nagyszombat megye alelnöke sem akart nyilatkozni a Főnixről

A Belügyminisztérium sem kapott beadványt a Főnix ellen, amely tiltott, nem átlátható pártfinanszírozásra figyelmeztetne. Mintha az MKP is mosná kezeit, Menyhárt József, a párt jelenlegi elnöke korábban úgy nyilatkozott, nincs több információja a társulásról, hiába ígérte azt, hogy kivizsgálják a szervezetet. Berényi József, aki a Főnix tündöklése idején vezette a pártot, nem nyilatkozik. Ahogy Pósa Lajos elnök sem, aki kerüli a nyilvánosságot. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt mondta, a Főnix véghez vitte a céljait, és elszámolt a támogatással. Hiába a sok kérdőjel, úgy néz ki, a magyar kormánynak elegendő ennyi információ akkor is, amikor ő maga indít hadjáratot a külföldről finanszírozott civil szervezetek ellen.

Szerző: Bartalos Éva (Szlovákia)
Szerkesztette: Oroszi Babett

A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjában készült.