Tárgyalnak, de bármikor sztrájkolhatnak a közalkalmazottak

Ha átmegy a kormány által tervezett 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos szakmunkásbérminimum-emelés, a minimálbérért dolgozók több pénzt vihetnek haza a jelenleginél.

A minimálbér emelése azonban bérfeszültségekhez vezethet több ágazatban is. A közoktatásban egyetlen évig, 2014-ben volt érvényben az a szabály, hogy a pedagógusok bére a minimálbérhez van kötve. Azóta ezt nem veszik figyelembe, ami egy tanárnál havonta akár több tízezer forintot is jelenthet, ráadásul a kezdők bére és a régóta pályán lévők keresete közelít egymáshoz.

„Sajnos feszültséget okoz. Egyrészt örülünk a minimálbér-emelésnek, de sajnálatosnak tartjuk, hogy a közalkalmazotti bértáblát évek óta nem emelik. Ebből az következik, hogy aki most pályakezdő, az ugyanannyit keres, mint aki negyven éve dadus. Ez komoly feszültséget okoz a munkavállalók között” – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Bérfeszültségektől tart a közszolgák érdekképviselete is: „Kétszázezer fő van Magyarországon, aki nyolc éve semmilyen keresetintézkedésben nem részesült, az ő számukra az egyetlen most tervezhető emelkedés a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak az emelkedése. De mi van azokkal, akik nyolc éve nem kaptak semmit, és fölötte vannak a táblában, mert kvalifikált munkaerőnek számítanak? Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy párhuzamosan az életpálya-szabályozásokban is ezeket vegyék figyelembe” – közölte Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

A szakszervezet harmincszázalékos béremelést sürget a szociális ágazatban, erről várhatóan szerdán tárgyalnak a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral. Ha nem lesz megegyezés, megtartják a december 5-re hirdetett országos sztrájkot.

Boros Péterné ugyanakkor bizakodó, mert egy pontban már engedett a kabinet, ugyanis már a parlament előtt van a törvényjavaslat a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról. Az előterjesztést egyhangúlag támogatta a népjóléti bizottság.

A köztisztviselők viszont elveszítik szabadnapjukat 2017-ben. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete bosszúról beszél. „Volt egy sztrájk, amely az önkormányzati köztisztviselők körében zajlott, és ennek a következménye – hiszen ezt összekapcsolják adott esetben az MKKSZ-szel, pedig nem csak őket érinti – az, hogy a nyolc éve keresetnövekedésben nem részesülő egyéb kormányzati tisztviselők még ezt az egyetlenegy szabadnapot is elvesztik” – mondta Bárdos Judit, a szervezet főtitkára.

A köztisztviselők napjának eltörlését is tartalmazó törvénycsomagot még idén elfogadhatja a parlament.