2019. július 16.,
kedd, Valter napja

Szórják a pénzt, ott lehet csalni az EP-ben, ahol akarnak

2017. június 15., csütörtök 15:22, frissítve: csütörtök 16:41

Többéves tétlenség után lassan elfogy az uniós szervek türelme az EP-képviselők pénzügyi visszaélései – hamis számlákkal, alkalmazottakkal lehívott támogatások, pártjaik illegális finanszírozása – miatt. Az elmúlt években számos szabályon szigorítottak, miközben az OLAF és egy nemzetközi újságírócsoport is kutakodni kezdett. A vizsgálatokban több tucat személy, köztük magyar képviselők és az Európai Néppárt frakcióvezetője is képbe került. A fellépést ugyanakkor nehezíti, hogy a képviselők hétszer is a saját átvilágításuk ellen szavaztak.

Irodabérléssel, álalkalmazottakkal, hamis számlákkal is lehúzták az Európai Uniót az EP-képviselők. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezetője szerint strukturális problémát jelent a korrupció az Európai Parlamentben, a visszaélések évente több millió eurós károkat okoznak. A téma már 2004 óta napirenden van, de a hatékony fellépést akadályozza a közmondásosan lassú uniós bürokrácia és esetenként az, hogy a választott képviselők gyakran fedezik egymást. Az EP képviselői – elsősorban a Európai Néppárt tagjai – többször is leszavazták a visszaélésekről szóló jelentések nyilvánosságra hozását.

A közelmúltban azonban, úgy tűnik, előrelépés tapasztalható az ügyben: az elmúlt években több, olyan hétköznapi szabályt is szigorítottak, mint például a beosztottak beléptetését, amivel könnyebbé válik a csalások felderítése. Az Európai Bizottság alá tartozó OLAF több tucat képviselő ellen folytat vizsgálatot, eközben egy nemzetközi újságírócsoport, a MEPs Projekt elkezdte a visszaélések felgöngyölítését. A beszámolók megjelenése után Antonio Tajani, az EP elnöke, munkacsoportot állított fel arra, hogy reformtervezetet készítsenek a képviselői költségtérítések elköltésével kapcsolatban. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban nem számíthatunk arra, hogy maga az EP megszavazza az átláthatóságot, hiszen erre már hétszer is lett volna alkalma.

Hogyan csalnak az EP-ben?

Az EP képviselőit többféle pénzügyi forrás is megilleti. Ezek elköltését elvileg szabályozzák, azonban azt, hogy a gyakorlatban mire költik a lehívott pénzeket a képviselők, nem ellenőrizték túl gyakran. Az egyik, mutyizásra alkalmas támogatás az úgynevezett General Expenditure Allowance (GEA), vagyis az általános költségtérítés. Ez minden képviselőt alanyi jogon megillet, célja többek között az, hogy a tagállamokban irodákat béreljenek belőle. Csakhogy sok esetben kiderült, hogy a képviselők olyan irodák után nyújtottak be számlákat, amelyeket a valóságban nem használtak, sőt, néha nem is léteztek. Gyakori volt az is, hogy a képviselők saját pártjuktól béreltek irodákat, annak ellenére, hogy a költségtérítésből elvileg tilos pártokat támogatni.

Könnyen lehetett ügyeskedni az alkalmazottak, asszisztensek, gyakornokok felvételével. A beosztottak fizetésére a képviselőknek éves szinten maximum  21 ezer eurós (6,7 millió forintos) keret áll rendelkezésükre. A legtöbb pénzt, hétezer eurót olyan asszisztensek után lehet lehívni, akiket Brüsszelbe akkreditáltak, a lakhatás, megélhetés kereteit fedezendő. Ezzel a kerettel úgy lehetett csalni, hogy a képviselő Brüsszelben jelentette be az asszisztenst (árulkodó, ha például a beosztottat a képviselő saját címére jelentik be), és a lehető legmagasabb fizetést hívta le a számára. Valójában az asszisztens nem élt Brüsszelben, és a fizetése nagy részét zsebbe visszafizette a képviselőnek.

Hasonló módon lehetett visszaélni a csoportos látogatásokkal is. Egy EP-képviselő évente 108 látogatót fogadhat, az ellátásukért egy standard, igen magas összegű fejpénzt vehetnek fel – ha a látogatóknak csak fapados repülést és ellátást rendeltek, az összeget képviselők megint csak zsebre tehették.

 

A hasonló visszaélések egyébként már 2004 óta napirenden vannak – ekkor készült el az úgynevezett Galvin-jelentés, ami már ekkor megállapította, hogy egy képviselő akár évi 1,13 millió eurót is zsebre tehet tisztességtelen eszközökkel. Ennek a közzétételét azonban az EP leszavazta, végül egy civil szervezet szivárogtatta ki 2009-ben. Az Európai Bizottság alá tartozó korrupcióellenes szervnek, az OLAF-nak szintén számos visszaélésről van tudomása. A hivatalt tavaly és az idei év elején valósággal elárasztották a bejelentések. Az OLAF vezetője, Giovanni Kessler elmondása szerint közel 47 volt vagy jelenlegi EP-képviselő ellen folytatnak vizsgálatot. A probléma, hogy az OLAF nem hatóság, a nyomozás után csak ajánlást tehet az EP-nek vagy az Európai Bíróságnak eljárás indítására.

Képviselők az Európai Parlamentben
Képviselők az Európai Parlamentben

 

Magyar képviselő ellen is nyomoznak

Ami viszont változtatásra késztetheti a képviselőket, az az, hogy a csalásokat egyre nehezebb titokban tartani. A visszaélések ügye Franciaországban kampánytéma lett, amikor Marine Le Pen mentelmi jogát az OLAF javaslatára felfüggesztették hamis számlázásért, Le Pen pártja pedig a francia baloldalt gyanúsította hasonló visszaélésekkel.

Májusban szintén felfüggesztették Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogát. A képviselő ellen még 2013-ban tett feljelentést volt munkatársa az OLAF-nál, és a nyomozás mostanra jutott el a mentelmi jog felfüggesztéséig (ez az eddigiek ismeretében nem is olyan hosszú). A képviselő (aki ellen Oroszországnak való kémkedés gyanúja miatt is nyomozás folyik) ellen okirat-hamisítás miatt nyomoznak: a gyanú szerint fantomalkalmazottakat vett fel, akiket Brüsszelben jelentettek be, de valójában Budapesten dolgoztak. Egyik volt gyakornoka, Juhász Szabolcs két éve az Origónak elismerte, hogy Budapesten, a Képviselői Irodaházban végzett munkát, miközben szerződésében Brüsszelt jelölték meg a munkavégzés helyeként.

Szintén nyomozás indult Kovács Béla volt párttársa, Szegedi Csanád ellen, ami értesülésünk szerint szintén folyamatban van, de mivel Szegedi 2014 óta nem képviselő, az ellene folyó nyomozásról kevesebb információ tudható meg. A nyomozást ugyan megúszta, de fizetnie kellett Szanyi Tibornak, aki 2014-ben a Gój Motoros Egyesület tagjait utaztatta Brüsszelbe, mint később kiderült, nem saját zsebből, hanem a költségtérítésből. Ebből jogi ügy nem lett, viszont az MSZP etikai vizsgálatot indított, és visszafizettette Szanyival a motorosok megvendégelésére felvett pénzt.

Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője az Európai Parlament Jogi Bizottságánál tartott meghallgatásra érkezik Brüsszelben 2015. május 6-án
Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője az Európai Parlament jogi bizottságánál tartott meghallgatásra érkezik Brüsszelben 2015. május 6-án
Fotó: Olivier Hoslet / MTI

 

A néppárt frakcióvezetője is sáros lehet

Egyelőre nem tudni, hogy mennyi az átfedés az OLAF által vizsgált 47 képviselő és a MEPs Projekt által bemutatott visszaélések között (a MEPs listáján a magyar képviselők például nem szerepelnek). A jelentésükben elsősorban a költségtérítéssel és az irodákkal kapcsolatos visszaélések miatt kapott helyet számos ország képviselője. A fantomirodák bérlése az álbeosztottaknál is gyakoribb korrupciós módszer, a MEPs Projekt szerint az EP-képviselők által bérelt irodák harmadát saját maguktól, a pártjuktól bérlik, vagy egyszerűen nem léteznek. Ezzel becslések szerint mintegy 40 millió eurós (13 milliárd forintos) kárt okoztak az elmúlt években.

Az irodamutyival gyanúsított képviselők között szerepel nyolc német képviselő, köztük a néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber is – a vizsgálatok eredménye szerint ő is saját pártjától, a Bajor Keresztényszociális Uniótól bérelt irodát. Tekintve, hogy a visszaélésekben a legnagyobb EP-frakció vezetője is érintett lehet, nem meglepő, hogy az EP-képviselők rendre az átláthatóság ellen szavaztak. A MEPs Projekt listát állított össze arról, hogy milyen képviselők hogyan szavaztak, amikor például olyan javaslatok kerültek eléjük, hogy „minden képviselő legyen köteles számlát adni a kiadásairól”, vagy hogy „a képviselők 5 százalékát szúrópróbaszerűen vizsgálják át”.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően a Parlament Munkácsy-termében
Orbán Viktor Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével – a néppárt képviselői rendre az átláthatóság ellen szavaztak az EP-ben
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ezeken a szavazásokon a néppárti frakció egyértelműen az átláthatóság ellen foglalt állást. Ezt tükrözik a magyar képviselők szavazásai is: a fideszes képviselők lényegében minden hasonló indítványt leszavaztak. Az MSZP-s képviselők – hasonlóan a szocialista pártcsalád más tagjaihoz – hasonlóan szavaztak, az átláthatóság mellett csak a kisebb frakciók tagjai és a párton kívüliek (a magyar képviselők közül a jobbikosok és az Együtt-ös Jávor Benedek) támogatták az indítványokat.

Érdekesség, hogy az Antonio Tajani által bejelentett, az átláthatósági reformmal megbízott bizottság tagjai két kivétellel szintén ellene szavaztak ezeknek a javaslatoknak.

 

Apró szabályokon bukhatnak el

Ami viszont előrelépést jelenthet, az a hétköznapi, apró szabályok változtatása, olyanoké, amelyekhez nem az EP-nek kellett szavaznia. Helyettük az EP elnöksége szigorítgatott, elsőként 2009-ben, a Galvin-jelentés kiszivárgását követően. Ekkor például bevezették, hogy az utaztatásra nem lehet bemondásra felvenni a hozzájárulást, csak a vonatkozó dokumentumok benyújtásával. 2015-ben bevezették, hogy az asszisztensek alkalmazását alaposan dokumentálni kell, másolatot kell küldeni nemcsak a munkaszerződésükről, hanem a lakhatásáról, és arról, hogy az illető bejelentkezett-e a belgiumi közhivatalokban.

Bevezették azt is, hogy asszisztensek, valamint más, költségtérítésből kifizetett személyek és cégek nevét az EP weboldalán is fel kell tüntetni a képviselőknek – így a nyilvánosság számára feltűnőbb, ha az illető neve, akiről tudható, hogy nem Brüsszelben dolgozik, hirtelen megjelenik brüsszeli beosztottként. A közelmúltban tették kötelezővé azt is, hogy az asszisztensek és gyakornokok belépőkártyát használjanak a parlamentben, illetve az EP saját levelezőrendszerét használják. A kártyás belépések persze bekerülnek egy adatbázisba, ahogy az is, milyen IP-címről lépnek be az alkalmazottak az e-mail-fiókba, vagyis ezek segítségével lebuktathatók a kamualkalmazottak.