Szakértő: Nem lett volna szabad felhelyezni az Elios lámpáit
Hír TV
2018. március 31., szombat 11:41, frissítve: szombat 22:37
„Odaérek, és nézze meg, szinte minden gyalogos feketében van, vagy van rajta valami fekete, és nem fogja tudni megvilágítani olyan magasról, hogy látszódjon a gyalogos” – mondta egy taxis a Látótér stábjának.
A miniszterelnök vejéhez köthető vállalkozás az utóbbi években sorra nyerte a világítás-korszerűsítési pályázatokat. Az első nagy dobás a hódmezővásárhelyi volt, a többi tenderen arra hivatkozva győzött. Lázár János, aki akkor irányította a várost, az ötlet egyik szülőatyjának tartja magát.
Az uniós jelentés nem ennyire lelkes. A helyiek nem látnak tisztán. „Az árnyékbizottság, az ellenzéki árnyékbizottság Kecskeméten járt, és kecskeméti önkormányzati képviselőkkel kérte azt, hogy az OLAF-levélbe, az arra adott kecskeméti válaszba, illetve az Elios szerződéseibe betekintést nyerjen” – mondta a Jobbik kecskeméti képviselőjelöltje, Radics Tivadar.
De betekintést nem kaptak. A teljes jelentést pedig továbbra is visszatartja a kormány. A Hír TV-nek nyilatkozó, névtelenséget kérő villamosmérnök szerint borítékolható volt, hogy a LED-lámpák fénye kevés lesz, ha azokat úgy rakják fel, hogy az oszlopok magassága és elhelyezkedése nem változik.
„Van erre egy szabvány, közvilágítási szabvány, de nem kell már hatósági engedélyeztetésre vinni, megszűnt, be kéne tartani, de ha korábban… Nem lett volna szabad ezeket így fölrakni, na. Vagy ha fölrakják, akkor fel kellett volna hívni mindenki figyelmét, hogy kérem szépen, rosszabb dolgot fognak kapni, mint korábban volt” – mondta a szakértő.
Szolnokon is a sötétben tapogatóznak. Igen, ott is az Elios korszerűsítette a közvilágítást. Napnyugta után az orrukig sem látnak a gyalogosok. A helyi MSZP-s jelölt szerint valószínűleg az izzók élettartama is kevesebb a vártnál. „Ez tizenöt év múlva fog problémát jelenteni, amikor majd el kell kezdeni többszázas vagy -ezres nagyságrendben cserélni a lámpatesteket, ha valóban csak 50-60 ezer órás élettartamú lámpákat adtak el nekünk” – vázolta Győrfi Mihály.
Az eddig nyilvánosságra jutott OLAF-dokumentumok szerint ez a mozzanat volt a csalás érdemi része. A pályázati feltételeket és az ígéreteket is úgy alakították, hogy a projektek költséghatékonyabbnak tűnjenek, így jogosulttá váltak az uniós forrásokra. A HVG.hu úgy tudja, a vajdasági településeken is kezdődik a lámpacsere. Ott viszont már abból a százmilliárdos keretből, amelyből a magyar kormány támogatja a határon túli területek vállalkozásait.