Stadionnyi pénzt költött a kormány autókra

„23. intézkedés tisztelt hölgyeim és uraim: teljes telefon, bútor, gépkocsi-vásárlás és cserestop, leállítás a közszférában” – hangoztatta frissen megválasztott miniszterelnökként 2010-ben Orbán Viktor, aki azonban ígéretét a két ciklus alatt már többször megszegte.

387 rendőrségi autót például idén vásárolták, nyilvános közbeszerzés nélkül, a migrációs válsághelyzetre hivatkozva. Most pedig egy stadionnyi pénz, 45 milliárd forint megy el kocsikra. A több ezer autósflotta a rendvédelmi szerveké és a honvédségé lesz. A beszerzésre még májusban írták ki a tendert, öt cég szerepelt sikeresen: a Porsche Hungária, a Porsche Lízing, a Pappas Autó, a Schiller Opel és a Suzuki Magyarország.

„Ennek a közbeszerzésnek az az egyik legsúlyosabb hibája szerintem, hogy a típusválasztékot nagyon leszűkítették” – mondja Szörényi András szakújságíró, aki szerint már a kiíráskor egyértelmű volt, hogy mely cégek nyerhetnek majd. „Aki korábban ismerte a meghirdetett műszaki elvárásokat, az egyáltalán nem lepődhetett meg, hogy a 45 milliárdos összértékű közbeszerzés legnagyobb győztese a Porsche Hungária és a velük tandemben induló Porsche Lízing. Erre lehetett számítani, az történt, ahogy a kártyák le voltak osztva” – tette hozzá.

A legnagyobb nyertes a Porsche Hungária – a keret több mint feléért, csaknem 26 milliárd forintért szállítanak majd autókat. A Pappas Auto 11,5 milliárdos megbízáshoz jut, a Magyar Suzuki és a Schiller Opel pedig 4,8, illetve 2,8 milliárdért szállíthat.

Nem volt valódi verseny?

A heti korrupcióinfókat tartó Hadházy Ákos úgy véli, a közbeszerzési kiírásban rendkívül szűkre szabott paraméterek miatt nem alakulhatott ki valódi verseny az ajánlattevők között. „Mindenki, aki személygépkocsit vásárol, az tudja, hogy érdemes több ajánlatot bekérni, sok jó típusú autó van, és érdemes ezeknek az árát is nézni. Akkor, ha csak egyetlen egy ajánlatból választhat az állam, akkor nyilvánvalóan az ajánlattevő az árat nem fogja csökkenteni, és ezt végső soron a magyar adófizetők fogják megfizetni” – jegyezte meg az LMP társelnöke.

Szakértők szerint ráadásul a gépjármű-beszerzések nem jelentenek plusz bevételt a hazai forgalmazóknak, így később adó formájában az államnak sem, mivel a legtöbb esetben még az üzembe helyezést is a külföldi anyacégek intézik. A közbeszerzésen egyébként kisebb magyar autókereskedések is indultak – sikertelenül.