Spórolásra használják a közmunkát, tízéves csúcson a szegénység

A Hír TV-nek nyilatkozó Sziklai István egy budapesti múzeumban dolgozik. Otthona egy kopott martonvásári ház, erre futotta a budapesti panel árából. Azóta a rezsitartozására ráment a lakáskassza.

– Gázszámlával tartoztunk, azt hiszem, már három hónap is volt.
– És összegszerűen az mennyi volt?
– Ilyen százezer körül volt már.
– És ezt a lakásmegtakarításból tudták fedezni?
– Igen, kivettük azt a félmillió-valamennyit, amit eddig össze tudtunk gyűjteni, és kifizettük a csekkeket, gyorsan, meg karácsonyoztunk, és ennyi – mondta a férfi.

István 25 évig történelmet tanított, később egy könyvtárban dolgozott. Egy éve kapta meg a felmondását: átszervezték az intézményt, ő pedig az állami bürokráciacsökkentés áldozata lett.

– Lejárt a felmentési időm, utána elmentem álláskeresési támogatásra, és utána vissza tudtak foglalkoztatni kulturális közfoglalkoztatottként. Közmunkásként, de egy kulturális közfoglalkoztatott az már nem kap minimálbért, az már kevesebbet – mondta nevetve.
– Előtte minimálbért kapott?
– Az álláskeresési támogatáson ott minimálbért kaptam, igen.

Most egykori közalkalmazotti fizetésének a felét kapja régi-új munkahelyén, mint diplomás közmunkás: nettó 69 ezer forintot.

„Ami a legdrámaibb, hogy az 55-64 év közötti korosztályban 3 százalékról 11 százalékra ment fel, tehát drámai ugrás történt meg.” Az Eurostat adatait magyarázta Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. A grafikon a dolgozói szegénységről szól. Tavaly 9,6 százalékra, az utóbbi tíz év csúcspontjára ért a szegények aránya azok között, akiknek egyébként van munkájuk. „Ez a hatalmasra nőtt közmunkarendszer, amiben átlag 200-220 ezer ember van havonta foglalkoztatva, az nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ez egy tömeges mértékű kezelése egy olyan helyzetnek, ami nyilván adott, tehát a szegénységnek, a szociális lecsúszásnak” – tette hozzá Kiss Ambrus.

A havi 53 ezer forintot jelentő közmunka a dolgozói szegénység egyik oka. A szociológus szerint egyre nő azok száma, akiknek a hó végére kifut a számla. „Igazából jelentős növekedés, és jelentős életszínvonal-változás azt gondolom, hogy nem nagyon történt. Vidéken nagyon sok helyen a közmunkát arra használják, hogy költségvetési pénzeket spóroljanak vele, hogy kirúgják a könyvtárost, és közmunkában visszafoglalkoztatják” – mondta Krémer Balázs szociológus.

Az államilag előírt béremelések hatására a munkáltatók trükközni kezdtek. „Addig, amíg az alacsonyabb minimálbéren 8 órában foglalkoztatta a munkavállalót, a magasabb minimálbér bevezetése óta mondjuk csak 6 vagy 4 órában foglalkoztatja papíron, azért, hogy ne kelljen kifizetnie a magasabb minimálbért, miközben ugyanazt a tevékenységet folytatja, mondjuk adott esetben ugyanúgy 8 órában. Vagy van még egy trükk, hogy az úgynevezett szakmai minimálbérbe besorolt munkavállalókat, mondjuk a szakácsot pincérként foglalkoztatja, a pincért pedig szakácsként” – fejtette ki Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Még a legkevesebbet keresők bére között is nő a szakadék idén: a közmunkások fizetését 3 százalékkal emelték. A különbség köztük és a minimálbéresek között ezután 32 ezer forint lesz.