Soros nem kért kiváltságokat Magyar Bálinttól

Először az állami média közölte a hírt, amely szerint minden baj forrása és főszereplője Magyar Bálint, akinek Soros György levelet is írt még 2005-ben. A parlamentben pedig Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ismertette: az amerikai üzletember ebben a CEU-nak kért mentességet bizonyos felsőoktatási szabályok alól. Magyar Bálint szerint a kormányzatnak sokat kellett kutakodnia az archívumban a levél után, hiszen ő nem őrizte azt meg, minisztersége idején pedig évente átlagosan tízezer küldeménye érkezett.

Magyar Bálint egykori oktatási miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, neki Soros György nem mondott tollba semmit, az akkori törvény előkészítése pedig az oktatási kerekasztallal konzultálva több mint egy éven át tartott. Emlékeztetett, a törvénymódosításig a CEU csak amerikai diplomát adott ki, Soros pedig a levélben többek között megköszönte, hogy hazai akkreditációval magyar oklevelet is kiadhat az intézmény. „Ez az országnak egyébként ellenérdeke is volt, hogy itt van egy rendkívül kiváló egyetem, és ne csak amerikai diplomát adjon ki, hanem a sok száz külföldi diák magyar diplomát is kapjon” – mondta a korábbi SZDSZ-es miniszter. Hozzátette, mindehhez különösebb diplomáciai egyeztetés, államközi szerződés sem kellett. Az egyetem működéséről eleve volt egy megállapodás New York állammal.

Nem egyedi az a felállás, hogy egy Amerikában bejegyzett, külföldön működő egyetemnek nincs hazai campusa – ahogy az kiderült a CEU rektorhelyettesének az országgyűlési képviselőkhöz írt leveléből is. Magyar Bálint megerősítette: nem magyarországi találmány, így működött korábban egy tucatnyi amerikai egyetem esetében is, a minőségi ellenőrzést pedig a helyi akkreditációs bizottság végezte.

Az egykori miniszter szerint Soros György azért írta neki a levelet, hogy elérje, a CEU ne veszítse el azt a lehetőségét, hogy amerikai oklevelet is adjon Magyarországon. Ez az apróság valóban elkerülte a törvényhozók figyelmét. „Soros György ezt helyesen kérte, és helyes, hogy én ezt megtettem” – ismerte el Magyar Bálint, aki szerint valóban abszurd lett volna, hogy azért, mert beemelődik valami a magyar felsőoktatási rendszerbe, elveszítse azt a lehetőséget, hogy amerikai diplomát is kiadjon.

2009-ben egyébként már nem külön törvényben rögzítették ezt a jogosultságot, hanem létrehozták a felsőoktatási törvényben a nemzetközi jogállású intézményi kategóriát. A volt miniszter felidézte, 2011-ben az Orbán-kormány helyben is hagyta, amikor módosította a szabályozást, senkit nem zavart a helyzet, hiszen a minőség biztosítva volt.

Soros György a levélben többek között azt írta, szeretnék, ha a lex CEU az új felsőoktatási törvénnyel egyidejűleg hatályban maradna, hiszen nem áll ellentmondásban az új törvény elveivel. Ezzel kapcsolatban Magyar Bálint felidézte, 2004-ben az Andrássy Egyetem és a CEU esetében hozták meg azt a külön törvényt, amely lehetővé tette, hogy külföldi egyetemek Magyarországon működhessenek. A szabályokat nem emelték át a felsőoktatási törvénybe, az csak 2009-ben következett be. Soros György csupán azt kérte, maradjon mindkét szabályozás érvényben.

A korábbi miniszter arról beszélt, Orbán Viktor kijelentette, hogy bizonyos szervezeteket ki kell szorítani a magyar közéletből. Erre azért van szükség, mert a szervezetek amúgy törvényeket nem sértenek, tehát büntetőeljárásokat sem lehet indítani, így pedig ellehetetlenítő akciókat kell kezdeményezni ellenük – Magyar Bálint szerint ebbe a sorba illeszkedik a civil szervezetek megbélyegzése is. – A CEU-t pénzügyileg zsarolni nem lehet, törvényt nem sért az egyetem, így csupán az a lehetőség maradt, hogy hoznak egy olyan törvényt, amelynek feltehetőleg nem tud megfelelni – vázolta az egykori tárcavezető.

A nemzetbiztonsági kockázatokat érintő felvetésre Magyar Bálint azt mondta, ez egy fedősztori, egy fedőkategória, az igazi kockázatot a magyar kormány jelenti. Ha mondjuk a magyar titkosszolgálatok eltűrik, hogy Oroszország szélsőséges nacionalista szervezeteket támogasson – ami végül rendőrgyilkosságba torkollik –, vagy éppen homályos hátterű cégek pénzért árulnak letelepedési kötvényeket kétes alakoknak, az valódi nemzetbiztonsági kockázatot rejt. Hozzátette, Magyarország számára a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga Orbán Viktor jelenti, hiszen nem tudni, hogy a Paks II.-vel vagy a gázbizniszen keresztül milyen mértékben elkötelezett az orosz érdekeknek.

Az autokratikus rendszer el kíván lehetetleníteni minden autonóm pozíciót, intézményes helyzetet az országban, és ez Magyar Bálint szerint a felsőoktatásban megtörtént: a normatív alapú finanszírozási rendszert, amely minimalizálná a politikai zsarolás esélyét, felszámolták. Intézményi alkukban alakul ki, mennyi pénzt kap egy-egy egyetem. Ráadásul a rektorválasztásnak a mechanizmusát is olyanná alakították, hogy ha valaki mondjuk a legkevesebb szavazatot kapja, azt is ki lehessen nevezni rektornak, és bevezették a kancellária-rendszert is – sorolta. Ezzel Orbán Viktor célja elzárni a forrásokat olyan autonóm szereplők elől, akik valamilyen kritikai véleményt képviselnek. Egy autokratikus rendszer nem tűri ezt.

Magyar Bálint úgy látta, a CEU elleni törvénynek szimbolikus céljai is vannak, illetve van egy szívességtétel is Oroszország felé – hiszen ott 2015-ben szüntették meg a Soros-alapítvány működését. Emellett a kormány így akar kizsarolni valamiféle egyeztetést az amerikai elnökkel, akinek Magyar szerint egyébként semmilyen kompetenciája nincs eljárni.

A CEU elleni fellépés ugyanakkor a fiatalok körében értékrombolásnak tűnik, „könyvégetés típusú akció”, amelyben érzékelik, hogy bármi, ami értékes, az ebben az országban eltaposható. Magyar Bálint szerint ez nem feltétlen megnyerhető játszma.

A teljes beszélgetésért kattintsanak ide.