2020. augusztus 4.,
kedd, Domonkos, Dominika napja

Sok hajléktalan inkább az aluljárót választja

2015. december 7., hétfő 20:40

Sem a hajléktalanok kriminalizálása, sem az ellátóintézmények férőhelyeinek növelése nem oldja meg a hajléktalankérdést, állítja az egyik jogvédő szervezet. A tél beálltával a fővárosban több mint tízezer olyan ember van, akinek átmeneti szállást kell igénybe vennie, ha nem akar az utcán maradni.

A Hír TV-nek nyilatkozó egyik hontalan több mint két éve tölti a nappalokat az egyik fővárosi hajléktalanszállón. Mivel mozgássérült, dolgozni nem tud, havi 26 ezer forint segélyből él. Családi okok miatt vált hajléktalanná. „A válás is közrejátszott, aztán másodszor megnősültem, a második feleségem alaposan kiforgatott, kint maradtam az utcán, és azóta vagy hajléktalanszállón, vagy ismerősnél, vagy barátoknál húztam meg magam” – mondta Kis-Horváth Péter.

Az ellátóban mosási és étkezési lehetőséget is biztosítanak a rászorulóknak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat összesen nyolcezer hajléktalannak biztosít ellátást az országban, de felkészültek arra, hogy télen akár tíz-tizenegyezer emberről is gondoskodniuk kell.

„Ha hideg van, arra törekszünk, hogy mindenki be tudjon jönni. Hogyha nem ágyon, akkor csak egy szivacson vagy adott esetben, ha már szivacs sincs, akkor egy széken a melegben, biztonságban tudja eltölteni az éjszakáját a hozzánk segítségért folyamodó hajléktalan ember. Vidéki intézményeink hasonlóképpen készülnek a télre, és hasonlóképpen tartanak nyitva. Senki sem kell hogy az utcán maradjon azért, mert nincs elég férőhely” – mondja Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője.

Hiába próbálják az utcán lévőket beterelni a fűtött szállókra, sokan inkább a köztereket vagy az aluljárókat választják. Félnek a lopásoktól, illetve olyan régen élnek már az utcán, hogy a minimális együttélési szabályokat sem akarják betartani. 2013 óta azonban szabálysértésnek számít az életvitelszerű közterületi tartózkodás.

Az egyik jogvédő szervezet szerint sem a kriminalizálás, sem a szállók építése nem oldja meg a problémát. „Mi nem úgy tartjuk, hogy a hajléktalanszálló a megoldás. A hajléktalanszálló bővítése teljesen fölösleges, mert az erre költött összegekből szociális bérlakás építése vagy üres lakások felújítása és átadása sokkal nagyobb eredményre vezetne” – véli Lakatos Bertalanné, A Város Mindenkiért csoport aktivistája.

Az elmúlt két évben országosan csaknem félezer esetben indult szabálysértési eljárás közterületen élő hajléktalanokkal szemben.