„Semmi haszna nem lesz a Budapest–Belgrád-vasútvonalnak”

A Bács-Kiskun megyei Pirtó községben is megáll a Belgrádig közlekedő vonat, pedig sem leszálló, sem felszálló utas nincs. Nem csoda, alig ezer lakosa van a településnek, és a vasútállomás kilométerekre van a központtól.

A helyben lakó Józsa István semmit nem tud a a vasúti építkezésről, senki nem mondott neki semmit. A házuk miatt aggódik, szolgálati lakásként kapták a vasúttársaságtól. „Lehet, hogy úgy döntenek, hogy a százhúsz már túl sok neki, és lebontják. Nem tudom, akkor mi lesz” – mondta.

Tompán lepusztult, elhanyagolt állomásépület várja az utazókat, kiszolgáló személyzet már régóta nincs ott sem. De az utasok számára nem ez a legnagyobb gond: kilométereket kell megtenniük, hogy hazaérjenek. Még a szerencsésebbek is, akik aszfaltos úton mehetnek hazáig, a naponta kétszer közlekedő buszhoz vannak kötve.

Lenne tehát az itt élők közlekedésén is mit fejleszteni, de a százmilliárdos hitelből épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal ehelyett a kínai konténereket fogja óránkénti 160 kilométeres sebességgel röpíteni a dupla sínpályán. Az nem derül ki a közbeszerzési kiírásból, hogy mennyibe kerül majd a kivitelezés, és mennyi idő alatt térül meg. A megvalósíthatósági tanulmányt titkosították.

„Ha a 120 kilométer per óra végig meglenne Budapest és a határ között, Kunszentmiklósig egyórás ütemmel, azon túl pedig kétórás, megbízható, pontos, gyors ütemmel tökéletesen kiszolgálná az ottani lakosságot” - mondta Zöldi Péter építész, várostervező.

Zöldi úgy számol, 750 milliárd forintból valósul meg a pálya építése, holott a harmadából, 250 milliárdból is meg lehetne oldani.

Andó Gergely közlekedési szakértő szerint gazdasági haszna sem nagyon lesz a Budapest–Belgrád-vasútvonalnak.

„Önmagában emiatt senki nem fog e települések mellé ipari üzemet létesíteni, úgyhogy ők valójában csak és kizárólag a menetidő-csökkenésből profitálnak. A forgalomnövekedéssel várható zajterhelés kerül a negatív oldalra” – mondta a szakértő.

A menetidő-csökkenéssel a kormány is számol, csakhogy a kínaiakat ez nem motiválja, mivel már most is 350-360 vonatpár közlekedik. A pireuszi kikötőt üzemeltető cég képviselője azt nyilatkozta: nekik teljesen mindegy, hogy nyolc vagy négy óra alatt teszik meg ezt a szakaszt a szerelvények. Nem beszélve arról, hogy mindez mit sem ér, ha a környező országokban nem építik tovább a pályát.

„Bulgáriában, Romániában Szerbiában, Macedóniában és Görögországban további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy ezt az útvonalat vagy alternatívaként, vagy főútvonalként használni lehessen” – tette hozzá Andó Gergely.

A kormányzat a vámolásban lát még nagy üzletet, de a szakértők szerint ez badarság. Egyelőre úgy tűnik, a fejlesztés a kínaiaknak jó, hiszen a kölcsönt kamatostul nekik fizetjük majd vissza. De a kormányzati körök is mozgolódnak már: a közlekedésfejlesztéssel foglalkozó Metróber Kft. nemrégen került néhány fideszes politikus érdekkörébe.