2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Célpont

Következik:

Híradó 19:00

Segélyezés: nagyobb mozgásterük lesz az önkormányzatoknak

2015. március 2., hétfő 22:01

Ezentúl eltérő lehet a segélyek összege: a tehetősebb településeknek a jövőben önerőből kell gazdálkodniuk, a rosszabb anyagi helyzetben lévő települések viszont kérhetnek támogatást az államtól. A kormány a szociális ellátási rendszer átalakításától átláthatóbb és igazságosabb elosztást vár.

Csepelen csaknem négyezren igényelnek rendszeresen valamilyen önkormányzati segélyt. Hozzájuk a postás a napokban még az eddig megszokott összegekkel csenget be, legközelebb sokakat érhet meglepetés. Március 1-jével több támogatás teljesen megszűnik: a méltányossági ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás, a helyi segély, a lakásfenntartási és az adósságkezelési segély is, amelyet azok igényelhettek, akik nem tudták fizetni a lakbért vagy rezsiköltségeiket. Ezek helyett az önkormányzatok úgynevezett települési támogatást vezetnek be. A képviselő-testületek szabadon dönthetnek a támogatások mértékéről.

A csepeli önkormányzat minden korábban folyósított támogatását megtartja, sőt új elemekkel is bővíti a rendszert. „Öt kiemelt terület van, amelyet saját erőnkből fogunk tudni finanszírozni: a lakhatási támogatás, az ápolási támogatás, az adósságkezelési támogatás, a gyermekekre kiemelt figyelmet fordítunk: átmeneti segélyekkel őket is támogatni fogjuk, illetve az adósságrendezés is kiemelt területe a csepeli önkormányzatnak” – mondta Borbély Lénárd polgármester.

A szociális államtitkár azt elismerte, hogy lesznek azonban olyan települések, ahol jóval kevesebben kapnak segélyt ezután. A kormány ugyanis ki akarja szűrni a jogosulatlan igénylőket. „Az elmúlt időszakban a segélyek összkiadásainak mintegy fele-kétharmada jutott el a legszegényebbekhez. Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos cél az, hogy célzottabb legyen a segítségnyújtás. Azok kapjanak, akik valóban rászorulók, és azok ne kapjanak, akik visszaéltek ezzel a lehetőséggel” – jelentette ki Czibere Károly.

A segélyezéshez csak azok a települések kérhetnek pluszforrást az államtól, amelyek önerőből nem tudnák kigazdálkodni. Számukra harmincmilliárd forint van elkülönítve a költségvetésben. Annak a 260 önkormányzatnak azonban – köztük Budapest összes kerületének –, amelyeknek az iparűzési adóból kiemelkedően magas bevételük van, saját forrásból kell megoldaniuk a szociális segélyezést. „Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati mozgástér jelentősen sérül. A helyi adóbevételeket nem azért szedjük be, hogy szociális támogatást fizessünk belőle, hanem a közösségi infrastruktúrát, városok önerejét és az ott élők komfortérzetét növeljük. Ez egy rossz üzenet, hogy ebből ellátásokat kell fizetni” – mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A kabinet viszont úgy kalkulál: a helyi adóbevételeknek töredékét viszik csak el majd a segélyek. Ráadásul könnyítést jelenthet a településeknek, hogy az alanyi jogon járó juttatások kifizetését átveszik a járási hivatalok. Egyebek között az időskorúak járadékát, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!