Rengeteg madarat mentenek meg, mégsem kapnak elegendő segítséget

„Már többször hoztam ide a Krisztiánékhoz madarat, sérült madarat, vagy olyat, ami az úton el volt gázolva, satöbbi. A Facebookon írt egy hölgy ismerősöm, ő osztotta meg egy másik hölgynek a kérését, hogy Sajószentpéterről el tudná-e hozni valaki ezt a kismadarat, mert, hogy neki nincs autója. Én pont szabad voltam, autóm is van, úgyhogy elhoztam” – mondta egy férfi, aki egy sérült feketerigót vitt a Mályi Madármentő Állomásra.

„Ha egy cica kapja el a kisrigót, akkor olyan bakteriális fertőzés indul el, hogy ha nincs kezelve, akkor általában halál szokott lenni a vége” – az állomás vezetője kilencéves korában tartott először sérült madarat a kezében. Lehoczky Krisztián akkor határozta el, hogy megpróbál rajtuk segíteni. A madármentő egyesület központja 2013-tól hivatalosan is mentőhelynek számít, a Bükki Nemzeti Parkkal működik együtt. „Akkor júniustól decemberig 46 állat volt nálunk, 2014-ben 222, ’15-ben 406, ’16-ban 650, ’17-ben 882, és ebben az most jött be a 601. madár.”

A sérült állatok száma rohamosan nő, mára az állomás minden pontján akad belőlük. Jelenleg egy családi házban működik a központ, ezért nagy szükségük lenne egy új telephelyre – ám erre nincs pénz. Most 150 állatról gondoskodnak, ami folyamatos jelenlétet és anyagi forrást igényelne - támogatást azonban csak a jó szándékú emberektől remélhetnek.

„A mentőállomás magánadományokból működik, illetve adó 1 százalékot gyűjt az egyesület, ebből próbáljuk fenntartani a mentőhelyet. Most eléggé le vagyunk terhelve, 11 gólyát kell felnevelnünk, ez napi 11 táplálékot jelent, ez egy picit megterheli a költségvetésünket, de eddig még nem volt vele probléma” – fogalmazott Lehoczky Krisztián.

Legutóbb öt magára hagyott gólyatojást sikerült kikeltetniük a gondozóknak, a fiókák jelenleg is a központban nevelkednek. A mentőállomás célja, hogy a behozott állatokat mielőbb visszaengedjék a természetbe.