Rákapcsoltak a pénzosztásra, a jogalkotás azonban lassul

Torz modellre épül fel Magyarországon az EU-pénzek felhasználásának rendszere, többet előfinanszíroz az ország EU-s támogatásban, mint ahogy a pénzek jönnek Brüsszelből – mutatott rá Kiss Ambrus. A Policy Agenda elemzője szerint a kormány ettől reméli a gazdaság pörgetését és ezáltal a választások előtt egy jobb közhangulat biztosítását. Mindezt igazolja, hogy a kormányzat már decemberben kipörgette a hétéves EU-támogatási keret egyötödét, több mint 1660 milliárd forint kiosztásáról döntöttek 2017 utolsó hónapjában a Portfólió.hu számításai szerint. Összesen 4039 új pályázati nyertest hirdettek ki, és – ahogy a gazdasági lap is rámutatott – megugrott az újonnan megítélt támogatások összege, hiszen korábban jellemzően havi 200-400 milliárd forintról döntöttek. Az erre a finanszírozási ciklusra kiírt keret 90 százalékát sikerült már elosztani.

A Policy Agenda tanulmánya szerint jellemzően a választások előtt kezdenek ekkora mértékű pénzszórásba az Orbán-kormányok, egyébként pedig más törvényeket, rendeleteket nemigen fogad el a törvényhozás választási évben. Az anyagban rávilágítanak: bár jellemzően minden kormány visszavett a jogalkotásból, de messze a Fidesz húzta be a legjobban a féket. Az első és a második Orbán-kormány 42 százalékkal kevesebb törvényt vagy kormányrendeletet fogadott el, mint a „nem választási években”.

Bár a legaktívabb munkát 2014-ben végezte az Orbán-kormány, de ez is csak annak volt köszönhető, hogy rengeteg EU-pénzről szóló határozatot fogadtak el (ezek adták a kormányhatározatok harmadát). „Korábbi kormányzati ciklusokban vagy egyáltalán nem volt döntés az EU-s forrásokról, vagy az Európai Unió költségvetési időszaka miatt nem a magyar választások évében igényelt jelentősebb jogalkotási munkát” – emlékeztettek az elemzők.

Terv, az nincs

Ez az első alkalom, hogy a választások előtt nem lehet pontosan tudni, hogy a kormány pontosan milyen ügyeket tervez napirendre venni a következő ülésszakban – ugyanis a harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta megszűnt a kormánynak az a jogszabályi kötelezettsége, hogy nyilvánossá tegye munkatervét. Mindez Kiss Ambrus szerint azért kényelmes, mert nem számonkérhető ezáltal a kormány, hogy hogyan áll az egyes feladatokkal, nem kell attól tartania, hogy terveik kiszivárognak idő előtt. „Ugyanakkor ez ellentmond a jó állam koncepciójának, amire büszke a kabinet, és főleg a második Orbán-kormány alatt politikai termékké tették.”

Emellett fontos eleme a Fidesz-kormányzásnak a frakciókormányzás: parlament előtt jelenleg szereplő 31 törvényjavaslat közül hatot a kormány nyújtott be, tízet kormánypárti képviselők, hármat valamelyik parlamenti bizottság és a maradék tizenkettőt az ellenzéki képviselők. A kormány jogalkotási programja alapján ezek közül háromnak a zárószavazására kerülhet sor (területrendezési tervről szóló törvény és két nemzetközi szerződés).

Nem kell a konfliktus

A választások előtt szinte kötelező feladat a kormánypártok számára, hogy minimalizálják a hibázási lehetőségeket. Ilyen rizikófaktor a jogalkotás, ezért is mérsékelik választási évben az ezzel kapcsolatos munkát – állapítja meg a tanulmány.

Bár nincs sok esélye, hogy ellenzéki vagy bármilyen konfliktust generáló javaslatot elfogadjon a parlament, azért a Lázár János és Semjén Zsolt által beterjesztett, lex Heinekenként ismert módosításról még szavazhatnak a képviselők a választás előtt. A törvénymódosítás betiltaná az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatát, így a holland sörgyártó termékeiről is lekerülhet a vörös csillag. A javaslatot azt követően terjesztették be, hogy a multi jogvitába keveredett az erdélyi Csíki Sörrel. Bár a két fél azóta kiegyezett, a javaslat napirenden maradt, és már az EU is bólintott rá.

Ám Kiss Ambrus szerint a lex Heineken inkább olyan ügy, ami a Fidesz-tábort lelkesíti, hiszen a párt politikájának alapja a konfliktus. Az ostromlott vár érzetét szeretik hangoztatni. Ha elfogadják a lex Heinekent és lesznek támadások miatta, akkor ez nekik kedvez, hiszen alkalmazhatják a multiellenes retorikát (fontos látni, hogy ezek szavak, hiszen az adórendszer meg éppen multibarát).