Pokorni: Orbánnak helye lehet egy tankönyvben

A politikai jobboldal legfontosabb jellemzője a konzervativizmus, a baloldalé pedig a radikalizmus. Így összegezték a jobboldali és a baloldali világnézet lényegét a 8. osztályos történelemkönyv szerzői. Ez csúsztatás – mondja a Történelemtanárok Egyletének elnöke.

„Az egyik probléma, hogy a bal- és jobboldalt miképp mutatja be az adott tankönyv. Konkrétan azt írja a szerző, hogy a jobboldal konzervatív, míg a baloldal radikális. Ez nem így van. Értelemszerűen mind az úgynevezett baloldalon, mind az úgynevezett jobboldalon lehetnek radikálisok, de magára az egész irányzatra vagy a csoportra egyik esetben sem mondható ez” – szögezte le Miklósi László.

A tankönyvet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adta ki. Az OFI főigazgatója nem beszél csúsztatásról. „13-14 éves gyerekek kezébe kerül ez a könyv. Minden pedagógiai célzatú mű az óhatatlanul sarkít, egyszerűsít, hogy még pontosabban fejezzem ki magam. Itt is az a helyzet, ha valaki végiggondolja, leginkább az a jellemző, hogy a baloldali gondolkodású emberek egyébként teljesen egyértelműen ugye egy radikálisabb társadalom-átalakító programmal jelennek meg. Ez így van, noha a jobboldalon is vannak radikálisan átalakító programok” – vélekedett Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója.

A baloldal és a radikalizmus közé Orbán Viktor is egyenlőségjelet tett, amikor 2009-ben, még ellenzéki politikusként előadást tartott a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének találkozóján. „A baloldal azt akarja mondani, hogy mindenki, aki kétségbeesett, az valójában fasiszta. Pedig nem az, csak kétségbeesett, és ez óriási különbség” – jelentette ki akkor Orbán.

Az első Orbán-kormány oktatási minisztere, aki történelemtanárként végzett, nem tartja szerencsésnek a jobb- és a baloldal jellemzését a könyvben. „A 20. század dilemmáiban, problémáiban kell igazán segítséget adni a gyerekeinknek, mert itt elég sok a félreértés meg a mendemonda. Persze, ennek tartózkodni kell a napi aktuálpolitikától, de az, hogy most Orbán Viktor szerepel vagy az ő egyik nyilatkozata szerepel mint kiindulópont egy könyvben, szerintem ez nem meríti ki a rossz aktuálpolitizálás, pártpolitizálás fertelmes bűnét” – fogalmazott Pokorni Zoltán.

Pokorni Zoltán egyébként arra utalt, hogy a történelemkönyvben szemelvény olvasható Orbán Viktor egyik 2015-ös beszédéből. A miniszterelnök tavaly májusban az Európai Parlamentben szólalt fel, érintve a bevándorlást is.

A Demokratikus Koalíció diktatúrát emleget, noha a tankönyvben a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc is szerepel. „Nem a könyvekbe való egyáltalán, ilyet Közép-Európában utoljára Nicolae Ceausescu tett meg, hogy a történelemkönyvekbe berakta magát, és nyilván Észak-Koreában is ez a divat. Ha van a rendszerváltás után fontos esemény, az egyik 1989, maga a rendszerváltás, fontos nagyon a '99-es NATO-tagság, amely az első Orbán-kormány idejére esik, fontos az európai uniós tagság, amely 2004-ben a Medgyessy-kormány idejére esik, és fontos a schengeni határ felengedése, tehát amikor szabadon utazhattunk, ez pedig a Gyurcsány-kormány idejére esett” – sorolta Gréczy Zsolt.

A Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet azt ígéri, hogy a jövőben is figyelembe veszi a tanárok véleményét a tankönyvfejlesztéseknél.