Oszama családját az idegengyűlölet űzte el Magyarországról
2017. október 17., kedd 13:45, frissítve: kedd 18:11
„Mind az öt gyerek a feleségemmel együtt már külföldön él, 2015 nyarán úgy döntöttek, hogy elmennek kipihenni az itteni hangulatot, nem akarták tovább hallani a saját anyanyelvükön azt, ami itt folyt, kerestek egy olyan helyet, ahol színesebb a világ, ahol az emberek bőrszín, vallástól függetlenül egymás mellett békében tudnak élni, és ez Manchester városa volt” – kezdte a családja történetét a Hír TV-ben Bourgla Oszama.
Mint mondta, már több mint két éve külföldön élnek, de elhamarkodottnak érzi a döntést, mert magára maradt Magyarországon. „Ötvenvalahány évesen elkezdeni nyelvet tanulni egy kicsit nehéz volt, most sem tartok ott, hogy követni tudjam őket” – fogalmazott a szír háziorvos, aki szerint nagyon nehéz egyedül élni.
Oszama évek óta küzd a ténnyel, hogy egyedül van, de kezd belefáradni. Az egyik lánya ma Németországban dolgozik sebészként, annak ellenére, hogy itthon szeretett volna gyógyítani. „Féléves hitegetés után a kórház azt közölte vele egy nagyon szép levél formájában, hogy az államtitkárság nem támogatta az ő ilyen szakmában lévő állását, a kórháznak meg nem volt 130 ezer forintja, hogy őt alkalmazza: ezért önkéntes munkát ajánlottak fel egy frissen végzett orvosnak, és mivel az angol továbbképzés egy kicsit nehezebb, úgy döntött, hogy Németországot választja” – így a férfi.
Elmondta, a közvetlen környezetében soha nem érte atrocitás amiatt, hogy szír származású, éppen ellenkezőleg, bátorították őt. „Az egyszerű emberek megszerették a háziorvosukat, és próbálnak ragaszkodni hozzá” – hívta fel a figyelmet az orvos.
Ugyanakkor, ha elhagyjuk Bicske határát, „én ugyanolyan barna bőrű, arab kinézetű ember vagyok, mint bármely migráns ebben az országban”.
Hogy az életére ez milyen kihatással van, azt válaszolta, megpróbál minél kevesebbet utazni Bicskén kívül, és ha megy, akkor is a barátaival teszi, hiszen mint Kálmán Olga vendégeként fogalmazott: soha nem tudhatja, hogy kiben milyen reakciókat válthat ki. „Most lehet, hogy azt mondják, hogy én túlzok, higgye el, hogy ezek a folyamatok, amik elindultak, nem tudjuk, hogy meddig fognak eljutni, de Őcsényben láttuk, hogy a kisgyerekek megérkezésének puszta híre mekkora riadalmat tudott kiváltani azokban a szerencsétlen emberekben, akik tulajdonképpen sosem láttak még menekültet” – mondta.
Megismételte, képtelenség megjósolni, hogy ez a háború a vallások, nemzetek ellen, amit az Orbán-kormány a konzultációval is elindított, meddig fog eljutni, vagy hová vezet. Oszama bízik benne, hogy a magyar emberekben sokkal több a Kossuth szelleme, mint másé. – Nagyon bízom benne, hogy a Magyarországon élő emberekben sokkal több az Eötvös Károlyhoz hasonló szellemű egyének száma, mint az Istóczy Győző-félék (az Országos Antiszemita Párt alapítója – a szerk.).
Felhívta a figyelmet: a muszlimok még a kezdet kezdetén, az Áprád-házi király előtt itt léteztek. „A Géza és Árpád király hadseregében a legmegbízhatóbb katonák muszlimok voltak” – emlékeztetett.
A beszélgetésben szó volt arról is, hogy Orbán Viktor Budapesten, a „Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra” elnevezésű, a keresztényüldözésről szóló konferencián mondott beszédet. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, „Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik már több száz év óta laktak”; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak, (...) Hungary helps”. A kormányfő kitért arra is, hogy a keresztények az egész világon ostrom alatt állnak.
Bourgla Oszama erre azt mondta a Hír TV-ben: „mindig kell harcolni, én megértem (...) ha valaki sportember azt a meccset próbálja megnyerni minden eszközzel – szíve joga, ameddig a bíró, a közönség közbe nem avatkozik, addig a szabályok kis megsértésével lehetne meccseket nyerni.
Nekik ez egy meccs, nekünk meg az életünk.
„...Az őcsényi állampolgároknak, mindenkinek, aki ebben az országban él, ez az egy élete van, ők nem egy meccsnek a nézői, ők a főszereplők, szeretnének nyugodtan, békében élni” – szögezte le.
Oszama szerint nem lehet különbséget tenni a Las Vegas-i mészárlás elkövetője és egy öngyilkos merénylő között, hiszen mind két ember szörnyű dolgot visz véghez. Azonban azt nem érti, hogy miért kell az utóbbit egy egész népcsoport bűneként értelmezni, az előbbit „csak” elmebetegségként kezelni.
A hazánkban 2015-ben áthaladó migránsoknak a Keleti pályaudvaron segített az egyik lányával. Azt mondja, nem kellett lemenni a határig, éppen elég volt ezt is látni, szembesülni azokkal a sorsokkal. A férfi nem akart kitérni arra, hogy melyik országból kik és hogyan jutottak el a magyar határig, embercsempészek hozták-e őket vagy nem.
Arra azonban kitért, hogy „a szírek a háború elől menekülnek, lehet, hogy nem tudnak megfelelően viselkedni, de értsék meg, 4-5 éven keresztül sátrakban, hóban-fagyban élték le a mindennapjaikat, vágynak arra, hogy valahol a világban egy nyugodt helyet találjanak” – fogalmazott.
Hogy hazajön-e a családja, nem könnyű megmondani. Ha egyszer a magyarországi közhangulat megváltozik, addigra már mindenki megtalálta számításait odakint. Anyagi gondjaik sosem voltak, és ha lennének is, megoldanák itthon, együtt küzdenének. Oszama úgy véli, a lelki okok miatt nem lelnek otthonra ismét hazánkban. „Ha valakit bántás ér, ha valakit afgán prostituáltnak hívnak, azért, mert a bőre színe olyan, amilyen, az nem esik jól, pláne, ha a saját anyanyelvén hallja ezeket a szavakat. Valamit változtatni kell.”