Orvosi képzés: Cáfolják Kövér szavait Norvégiában

„Norvégiában nincs orvosképzés, mert tudják, hogy olyan magas fizetést tudnak adni, hogy majd máshol, más emberek pénzén kiképzett orvosokat tudnak magukhoz csábítani” – Így nyilatkozott 2012 karácsonyán a miniszterelnök a TV2 Frizbi című műsorában.

És ezt a kijelentést ismételte meg a héten jászberényi lakossági fórumán az Országgyűlés fideszes elnöke. Kövér László azt is hozzátette: amikor a magyar orvosok a gazdagabb nyugati országokba mennek dolgozni, akkor a magyar adófizetőknek a képzésükre költött 20 millió forintját is viszik magukkal.

„Norvégiában tudomáson szerint beszüntették az orvosképzést, mert a világ egyik leggazdagabb állama úgy gondolja, hogy minek költsön orvosokra ilyen baromi sokat, mert ez Magyarországon 20 millió, Norvégiában egy kicsit több, amikor ingyen is megkapja ezt a tudást. Ez nem erkölcstelen? Hát mérhetetlenül az” – fogalmazott a házelnök.

Húsz évig volt újságíró, de ilyen minden megalapozottságot nélkülöző nyilatkozatot politikustól még nem hallott – írta a Hír Televíziónak Kövér László kijelentésére válaszul az egyik norvég orvosi egyetem sajtósa.

„Nálunk már 40 éve folyik rendszeres orvosképzés, évente körülbelül 115 orvos végez nálunk, ez a szám a következő években várhatóan évi 130 -ra emelkedik” – közölte válaszában a Norvég Műszaki és Tudományegyetem orvosi karának dékánhelyettese, Hilde Grimstad.

Telefonon már a trondheimi orvosi kar dékánhelyettese adatokkal cáfolta a magyar házelnök kijelentéseit. Azt mondta: 4 egyetemen, Trondheim mellett Oslóban, Bergenben és Tromszöben is folyik orvosi képzés Norvégiában, és évente körülbelül 700-an végeznek.

A dékánhelyettes azt is elmondta, bár az egyetemi tandíj mindössze 120 euró, azaz körülbelül 37 ezer forint egy évre, a felvételi követelmények magasak, és nem tud mindenki orvosnak tanulni, aki szeretne.

„Norvégiában nagyon népszerűek az orvosi tanulmányok, de ahhoz, hogy valakit felvegyenek az orvosi egyetemre, nagyon jó eredményeket kell elérni a középiskolában. Nagyon sok olyan fiatal van, akik, bár nagyon szeretnének orvosok lenni, ezt nem tudják Norvégiában megtenni. Emellett van egy állami diákhitelrendszerünk is, ami hitelt biztosít a diákoknak az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség egész területére. A diákok ezzel a hitellel tudják megoldani, hogy külföldön tanulhassanak” – mondta a norvég műszaki egyetem dékánhelyettese.

A skandináv országban dolgozó orvosok csaknem fele külföldi egyetemen szerzi meg a diplomáját. Sokan Magyarországon tanulnak. A Semmelweis Egyetemen például tavaly 315 norvég hallgató volt, és idén is 50-en kezdték meg a tanulmányaikat Budapesten. Ők az általános orvostudományi kar és a fogorvostudományi kar angol nyelvű képzésén 9100 dolláros tandíjat fizetnek egy félévre – vagyis ha 6 évet töltenek Budapesten, akkor átszámítva minden norvég diák több mint 30 millió forintos bevételt jelent a magyar egyetemnek.

A tandíj összegét egyébként részben a norvég állam állja. A diákok ugyanis legtöbbször diákhitelt kérnek. A felvett összeget pedig csak részben kell visszafizetniük, ha sikeresen megszerzik a diplomát, illetve további kedvezményt kapnak akkor is, ha Norvégiába visszatérve kistelepüléseken helyezkednek el orvosként.