Őrületes pénzekkel tartoznak a társasházak

A Látótérnek nyilatkozó Bérces Istvánné a falat támasztva, araszolva tud csak feljutni otthonába. Ízületi gondokkal küzd, a térdét csavarok tartják össze. Ötven perc, amíg a földszintről a nyolcadik emeleti lakásukba jut. Kénytelen gyalogolni, nem használhatják a társasház liftjét, mert tartoznak a közös költséggel.

„A hitellel együtt nem tudtuk kifizetni a közös költséget. El kellett döntenem, hogy vagy a gyerekemnek veszek gyógyszert, mert a nagynak 10 ezer forint havonta a gyógyszere, vagy kifizetem a közös költséget, és a gyerekem előrébb való” – mondta.

Bérczesék nincsenek egyedül.

„A kinnlevőség az olyan 60-64 millió forint körül van” – ennyi közös költséggel tartoznak a lakók a budapesti Havanna lakótelep hét társasházában. Döntő többségük devizahiteles, az adósságcsapdából nem látnak kiutat, ezért mindent feladnak, és nem fizetnek semmit. A nem fizetők ellen csak a legvégső esetben indítanak jogi eljárást, mert az is pénzbe kerül.

„A nagy probléma ebből következik, hogyha az árverezésre sor kerül, és a pénzt elviszi a NAV, a bank, a közüzemek, és a társasháznak ebből szinte semmi nem marad” – magyarázta Vágó Istvánné közös képviselő.

Az egyik társasház földszintjén található üzlethelyiség tulajdonosa 12,7 millió forinttal tartozik. Volt kocsma, bútorüzlet is, mégsem fizetették utána a közös rezsit, pedig lett volna miből.

„Eddig a társasházi törvény azt mondta, hogy háromhavi tartozás után a közös képviselet automatikusan jelzálogot tehetett az ingatlanra. Ez megszűnt. Csak akkor tehetem, ha jogerős a követelésem, márpedig jogerős akkor lesz, hogyha feladom a fizetési meghagyást és az illető nem mond ellent” – mutatott rá Breuer András közös képviselő.

A többi 130 társasháznak, amelyet kezelnek, összesen több száz millió forint a kintlévősége. Az épületek állaga romlik, és sokszor nemhogy felújításra, de a karbantartásra sem elég a keret. „Azokon a helyeken, ahol műszaki probléma van, építéshatóság általi kötelezés van, kéményre, gázra, ott nagyon nagy a probléma, hogyha nincsen rá pénz” – tette hozzá a közös képviselő.

A magáncsődöt kéne valahogy helyretenni, véli a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. Ez lenne az egyik megoldás a társasházak kintlévőségének kezelésére. Ám a legjobb az lenne, ha mindenkinek lenne rendszeres jövedelme, akkor lenne miből behajtani a követelést is.

„Most az a legnagyobb probléma, hogy ezeknek a személyeknek nincs munkajövedelmük, rendszeres jövedelmük. Vagy a szociális bérlakás lenne, hogy oda kéne kiemelni őket, és a lakást az állam venné át… vannak ilyen ötletek, el is hangzott sok minden ezek közül” – tette hozzá Kaplonyi György.

A társasházak és lakásszövetkezetek összes tartozása megközelíti a 7 milliárd forintot, az adósságok rendezésére vagy elengedésére egyelőre nem készült kormányzati program.