Orbán újra harcot hirdetett

A miniszterelnök teljes beszéde:

– A tét nagy, semmit nem lehet félvállról venni, nem lehetünk kényelmesek, sohase becsüljük le a sötét oldal erejét – jelentette ki. – Készülődni fogunk, márciusban újrakezdjük, áprilisban pedig győzni fogunk, de ehhez mindenkire szükség lesz – mondta a kormányfő.

– Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – zárta a beszédét Orbán Viktor.

2010-ben a nemzetegyesítés útjára léptünk, nekünk senki nem mondhatja, hogy lehetetlen: a migrációt és Brüsszelt is meg lehet állítani, Soros tervét meg lehet lékelni, az Európai Egyesült Államok ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni. Ehhez közép-európai összefogás kell Orbán szerint.

– Még mindig sokan gondolják, hogy ez lehetetlen, de mi csak gondoljunk ’56-ra. Hányan gondolták volna akkor, hogy ledöntik a Sztálin-szobrot, és ha kell, még a gyerekek is fegyvert fognak? 1988-ban sem volt hihető, hogy a kommunizmust leléptetjük, és a szovjeteket kiparancsoljuk az országból. 2010 előtt hihetetlen volt az IMF-et hazaküldeni, a rezsit csökkenteni és a bankokat elszámoltatni vagy a migránsok invázióját a határon kerítéssel megállítani.

Az életben nincs arra garancia, hogy biztos sikerülni fog, de ha meg sem próbáljuk, nem is sikerülhet – mondta.

Minden választás sorsdöntő lesz Európában, eldől, hogy európai népek visszaveszik-e az irányítást a már emlegetett háttérhatalomtól. Orbán szerint vissza kell hozni a régi Európát.

– Mi hirdettünk nemzetközi összefogást, a félhomály és a rejtett háború nem a mi világunk – mondta. Szerinte csak nyílt küzdelemben van esélyünk a győzelemre. Ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, arról nyíltan kell beszélnünk, és harcolnunk kell.

– Minden válsághelyzetben Európát kiáltanak, ezért futottak vakvágányra, mi, magyarok tudjuk, miért. Most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel, amelyeknek médiabirodalma, hálózata foglyul ejtette Brüsszelt. A spekuláns birodalom hozta a nyakunkra a migránsokat, kidolgozták a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé alakítanák. Már csak mi állunk ellen – jelentette ki Orbán –, már csak mi maradtunk migránsmentes övezet.

– Kevesen éltük túl a büntető hadjáratokat. Ez a gőg vezette Európát a gazdasági, politikai és szellemi zűrzavarba, amelyből ma mindenki menekülni akar. „Semmi nem emel fel, csakis az alázat, semmi nem taszít le, csak a gőg és a bűnösség” – idézte Szent Istvánt, akit szerinte nem ismernek Brüsszelben. A magyaroknak elegük lett abból, hogy tűrnek, alkalmazkodnak és meghajolnak.

– Európát elvakították a sikerei, ám közben visszaszorult a színpadon, és a saját háza táján is alig tud rendet tartani. Bosszúhadjáratot indítottak azok ellen, akik felhívták a figyelmet a problémákra. Megbélyegezték őket. Nácinak bélyegezték azokat, akik szerint Európa a nemzetek szövetsége.

– Az igazság az, hogy most három évtized után újra veszély fenyegeti azt, amit Magyarországról és a magyar életről gondolunk. Újra történelmi fordulóponthoz érkeztünk, visszatértek a régi bajok. Elképedve látjuk, hogy a globalizmus erői fenyegetik az ajtót, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelikusszá gyúrjanak bennünket.

A főherceg és a szovjet partizánból lett hadügyminiszter ugyanazt akarták – jelentette ki, majd elkezdte sorolni az ’56-os hősöket. – Őket nézzük, de egy nemzetet látunk – mondta. Az emlékezés szerinte segít farkasszemet nézni mai életünk igazságaival. – A kommunizmus után 30 évvel ismét van világerő, amely az európai nemzeteket egybe akarja gyúrni – jelentette ki.

Örökségnek nevezte a környező nevezetességeket, amelyek mércék és mérőeszközök, jelek és figyelmeztetések. Egy nemzet, amely ilyen csúcsokra jutott, kevesebbel nem érheti be – ma sem érhetjük be kevesebbel Orbán szerint. – Volt, hogy birodalmat kellett irányítani vagy újjáépíteni a feldúlt hazát, ám nem bújtunk el a felelősség, a munka és a Jóisten akarata elől sem.

– Nemcsak emlékezünk, de nem is felejtünk, azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak – ők képtelenek megbocsátani nekünk mindazt, amit elkövettek a magyarok ellen. A Nyugat nem értette a magyar forradalmat, miért harcolunk a legyőzhetetlen túlerővel szemben. Azért küzdöttünk, mert ragaszkodtunk a saját kultúránkhoz, nem akarunk olvasztótégely lenni. Ezer évig őriztük Európa határait, küzdöttünk a nemzeti önállóságért. Brüsszelben pedig azért nem értenek minket, mert már akkor sem értettek.

’56-ban az az ország bontakozott ki az elnyomásból, amelyre mindig is vártunk. A forradalom nemzeti forradalom volt, és a gyárban dolgozókról kiderült: nem nemzetközi proletárok, hanem magyar munkások.

Szerencsés a nép, akinek vannak lányai és fiai, akik készen állnak a haza védelmére. Van, amikor nem elég a hazaszeretetről beszélni, van, amikor a hazát meg kell védeni – jelentette ki.

– 2002-ben emelték mementóvá a Terror Házát, amely a magyarok szabadságvágyára hívja fel a figyelmet. Nekünk a szabadságot sosem adják ingyen, mindig meg kell küzdeni érte – hangoztatta Orbán, aki szerint a szabadságunkat nekünk kell megvédenünk. De ezt a magyarok már megszokták.

A haza természeti és szellemi valóság, amelyet a szovjet uralom történelem nélküli térbe taszított. A terror megismétlődése ellen az emlékezet a legjobb fegyver – mondta a kormányfő.

Orbán köszöntötte a jelenlévőket és a tévénézőket, majd arról beszélt, hogy mi, magyarok a szabadság népe, szabadságnemzet vagyunk.

2006-ra utalva könnygázt és lovasrohamot említett.