Orbán szerint nem fontos, megtérül-e a vasúti felújítás

Kínai konténerek ezreit szállítják a pireuszi kikötőbe, amely ma már többségi kínai tulajdonban van. Innen a kínai importtermékek már vasúton jutnának tovább nyugatra – ennek része a Belgrád–Budapest-vasútvonal is, amelyet 750 milliárd forintnyi kínai hitelből építene meg a magyar állam. Bár közpénzmilliárdok mennek majd a kínai kölcsön törlesztésére, Orbán Viktor szerint a beruházás megtérülése másodlagos.

„Azért tartom nagy dolognak, hogy sikerült tető alá hozni a Belgrád–Budapest és aztán majd később a Belgrád–pireuszi beruházást és vasútfejlesztést, mert ezen fognak menni az áruk. Hogy ez forintban hogyan térül meg, azt másodlagosnak tartom, mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez az útvonal Magyarországon keresztül megy” – vélekedett a miniszterelnök.

Az óriásprojektről ugyan készült megvalósíthatósági tanulmány, de azt tíz évre titkosította a magyar kormány. A kölcsön kamatairól is csak annyit mondanak, hogy az kedvezőbb, mint a paksi hitel.

A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint legfeljebb az építkezés idejére jár jól az ország a hasonló gigaberuházásokkal. „A nagyberuházás ideje alatt sok ember túrja ott a földet, dolgozik ez idő alatt, ebből bevétel van, költségvetési bevétel van, és ebből GDP is van. Azt gondolják, hogy ez egy hosszú távon jó dolog, miközben én erre azt mondom, hogy amíg dolgoznak, addig kétségkívül van GDP, de azt tegyük fel, hogy 5 év, de azalatt az 5 év alatt van egy ilyen előny, de amikor vége van a beruházásnak, akkor csak veszteség van” – fejtette ki Vértes András.

Egyértelműen presztízsberuházásról van szó – teszi hozzá a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője. „Abban az értelemben, hogyha nem megtérülő beruházásokra költünk, az nem hatékony felhasználása a közvagyonnak, vagyis elherdálása. Valami létrejön, aztán fene tudja, hogy ennek valaha lesz-e értelme, de hát, egy csomó olyan beruházás van, ami nem feltétlenül térül meg” – mondta Romhányi Balázs.

Arra sincs garancia vagy kikötés, hogy bizonyos százalékban magyar vállalkozások építsék meg a 160 kilométeres vasúti szakaszt. Bár a nemzetgazdasági miniszter abban bízik, hogy a vámbevételek állandó profitot jelentenek majd az országnak, az Index kiszámolta: a nyilvánosságra került számok alapján a legoptimistább becsléssel is a vasútvonal 130 év alatt térülhet meg a magyar államkasszának.