2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Célpont

Következik:

Híradó 19:00

Orbán nem árult el sok mindent a brüsszeli tárgyalásról

Hír TV

2018. május 3., csütörtök 16:16, frissítve: csütörtök 17:19

Kerülte a konkrétumokat Orbán Viktor, amikor a sajtó a Fidesz frakcióülése előtt a szerdai brüsszeli tárgyalásról kérdezte. A kormányfő arra sem adott egyértelmű választ, hogy a fokozódó nyomás miatt Magyarország belemegy-e az együttműködésbe az uniós ügyészséggel.

Megújuló orvosi rendelő Reformátuskovácsházán, korszerűsített iskola Jászberényben, csatornázás Budaörsön. Kormánypárti politikusok szívesen dicsekedtek ilyen-olyan fejlesztésekkel a választási kampányban. Arról többnyire szemérmesen hallgattak, hogy a beharangozott beruházásokhoz a sokat szidott Európai Unió adta a pénzt. Szó sincs kettős beszédről - bizonygatta akkor egy államtitkár, aki a harmadik Orbán-kormányban a kommunikációt vitte.         

„Ellentmondás nincsen, ezek a pénzek járnak Magyarországnak és semmiképpen nem lehet ezt összekapcsolni akár a bevándorlás kérdésével, vagy bármilyen más olyan politikai kérdéssel, amelyben Magyarországnak megvannak a jogai, megvan a saját szuverenitása, hiszen Brüsszel azokban nem szólhat bele” – jelentette ki Tuzson Bence.

A kommunikációs államtitkár minden bizonnyal tévedett. Az Európai Bizottság elnöke szerdán olyan javaslattal állt elő, amely kőkemény politikai feltételhez kötné a jövőben az uniós támogatásokat.   

 „Javasoljuk, hogy erősebb legyen a kapocs az európai költségvetés és a jogállamiság között. A jogállamiság tiszteletben tartása nélkülözhetetlen előfeltétele a józan pénzügyi döntéseknek és a költségvetés hatékony végrehajtásának. Ezért javasoljuk egy új mechanizmus bevezetését, amely lehetővé teszi a költségvetés védelmét a jogállamisággal kapcsolatos kockázatoktól. Ez egy általánosan alkalmazható mechanizmus, és nem egyes tagállamok ellen irányul” – fogalmazott Jean-Claude Juncker.

A jogállamiság egyik feltétele a formálódó uniós ügyészség joghatóságának elfogadása lehet. A tagállamok saját bűnüldöző hatóságai helyett az Európai Ügyészség nyomozna azokban az ügyekben, ahol erős a gyanú az uniós pénzek ellopására. Magyarországon ilyen ügy lenne a miniszterelnök vejéhez köthető Elios-ügy, amelyben a maffiára jellemző módszerekkel gyarapítottak magánvagyonokat a közösségi támogatásokból.

Brüsszelben a költségvetés európai parlamenti vitájában meg is nevezte a liberálisok frakcióvezetője, hogy kit céloz a javaslat. „Az európai pénzt szerintem arra kell használni, hogy fejlesszük a tagállamok gazdaságait, hogy javítsunk állampolgáraink helyzetén, nem pedig arra, hogy Orbán úr családtagjai kapják meg, vagy hogy egy újabb futballstadiont építsenek belőle a választókörzetében” – mondta Guy Verhofstadt.

Orbán Viktor egyelőre hallani nem akar arról, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

– Jó napot kívánok miniszterelnök úr, megkérdezhetem, mit szól Juncker tegnapi bejelentéséhez?

– Készen állunk ennek megtárgyalására.

– Csatlakozik a magyar kormány az Európai Ügyészséghez?

– A magyar alkotmány szerint az ügyészség szuverenitás kérdése.

Az alaptörvény az ügyészségről annyit mond, hogy független hatóság, amelynek vezetőjét az Országgyűlés választja meg 9 évre. A legfőbb ügyész jelenleg Polt Péter, aki egykoron a Fidesz tagja volt.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!