Orbán és családja gazdagodását akadályoznák meg az új uniós költségvetéssel

Nagy-Britannia kilépése miatt szűkül az Európai Unió pénzügyi mozgástere, de a kiemelt területekre, mint a kutatás, a határvédelem és a biztonság, ennek ellenére is többet kell költeni, a tagállamoknak átutalt uniós pénzek elköltését pedig átláthatóbbá kell tenni – így foglalható össze a 2021-től 2027-ig tartó időszakra szóló költségvetési javaslat, amelyet az Európai Parlamentben mutatott be az Európai Bizottság elnöke.

Jean Claude Juncker új eszközzel harcolna az uniós pénzek körüli korrupció ellen, amely lehetővé tenné a finanszírozás felfüggesztését, csökkentését vagy korlátozását azokban a tagállamokban, ahol sérül az igazságszolgáltatás függetlensége. Juncker nem mondta ki, hogy Magyarországra és Lengyelországra gondol, de a Bizottság már régóta próbál fogást találni a jogállamiságot csorbító budapesti és varsói vezetésen. Ezt most azzal is megkönnyítené, hogy az uniós pénzek megvonásáról szóló döntések elfogadásához csak 15 tagállam szavazatára lenne szükség, vagyis a lengyelek és a magyarok nem vétózhatnának.

„Javasoljuk, hogy erősebb legyen a kapocs az európai költségvetés és a jogállamiság között. A jogállamiság tiszteletben tartása nélkülözhetetlen előfeltétele a józan pénzügyi döntéseknek és a költségvetés hatékony végrehajtásának. Ezért javasoljuk egy új mechanizmus bevezetését, amely lehetővé teszi a költségvetés védelmét a jogállamisággal kapcsolatos kockázatoktól. Ez egy általánosan alkalmazható mechanizmus és nem egyes tagállamok ellen irányul” – mondta Juncker.

Adattár A Hír TV külföldi hírei Hír TV

Megfékeznék a magyar és lengyel tekintélyelvű törekvéseket

Elzárhatják a pénzcsapot az olyan tagállamok számára, amelyek nem tartják be az EU jogállami alapelveit.

A 2021 és 2027 közötti 7 éves ciklusban az niós költségvetés nagyobb lesz – saját bevétellel is terveznek, valamint a tagállamok befizetései is nőni fognak. A 27 tagállam nemzeti össztermékének 1,11 százalékát fizeti be a közösbe.

A javaslatban szerepel, hogy a támogatás szabad felhasználása a jogállamiság betartásához kapcsolódik. Vagyis azokban a tagállamokban, ahol sérül a jogállamiság, ott Brüsszel közbeavatkozik. Ez azt jelenti, hogy nem a támogatást vonják meg, csak kiveszik a tagállam kezéből a döntési jogot és az Európai Bizottság határozza meg, hogy az unióból érkező pénzt mire költhetik el – ehhez a döntéshez a jövőben nem abszolút, hanem „csak” minősített többség kell, megakadályozva azt, hogy bármelyik tagország megvétózzon egy ilyen döntést.

A külső határokat erősítenék, a belsőket leépítenék

Az Orbán-kormány migránsellenes politikája nem került szóba a költségvetési javaslat ismertetésekor, de a határellenőrzés kérdése igen. A Bizottság jelentősen megerősítené az unió külső határőrségét, és ezzel párhuzamosan a belső határok leépítésére sarkallná a tagállamokat.

„Javasoljuk a Frontex állományának a jelenlegi 1200 főről 10 ezer főre való növelését a következő költségvetési időszak végéig, ami jelzi, hogy az EU képes a cselekvésre. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamokat felszólítsuk a belső határellenőrzés lebontására és fokozatos megszüntetésére” – mondta Günther Oettinger, költségvetési biztos.

A költségvetési javaslat vitájában egyébként Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető ment neki a legkeményebben a magyar kormánynak, aki azt mondta: nem engedhető meg, hogy az európai adófizetők pénzéből Orbán Viktor és családja gazdagodjon, vagy hogy futballstadionok épüljenek a választókörzetében.

Az adófizetők szenvednek a visszaélések miatt

A Jobbik támogatja, hogy az EU-s pénzek elosztásakor azt is vegyék figyelembe, hogy milyen szintű korrupció van az adott országban. Mirkóczki Ádám szerint ezt azért is lenne fontos kontrollálni, mivel ezeket a súlyos pénzügyi visszaéléseket az adófizetők szenvedik meg leginkább.

„Ameddig a kormány nem változtat a rendszerszintű korrupción és azokon a lenyúlási mechanizmusokon, amiket az elmúlt 8 évben kiépített, akkor én támogatok minden európai kontrollt, ami ezt képes megfékezni. És nem azért elsősorban, hogy a Fidesz ne tudjon lopni – természetesen azért is – de sokkal inkább azért, mert ezeket a korrupció során lenyúlt súlyos eurómilliókat a magyar adófizetőknek kell majd megfizetni” – mondta a szóvivő.

Orbán felel érte

Orbán Viktor felel azért, ha Magyarország a korrupció miatt kevesebb uniós forrást kap a következő uniós ciklusban – a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint. Varju László úgy fogalmazott: rengeteg uniós pénzt költött el a magyar kormány, de ezek nem értek célt, mert egy részét következmények nélkül ellopták, és ez szerinte visszaüthet a brüsszeli tárgyalásokon.

„Nagy jelentősége van annak, hogy a következő időszakban Magyarország számára milyen források állnak rendelkezésre. Ebben Magyarország nincs jó alkupozícióban, mert nagyon rossz hírek mennek tőlünk. Az OLAF számos vizsgálata, a nemzetközi kutatások mind azt bizonyítják, hogy Magyarország korrupcióban igazi nagyhatalom, és, ha emiatt meg akarnak tőlünk vonni forrásokat, ezért személyesen Orbán Viktor felelős” – mondta a Gyurcsány-párti politikus.

Az Európai Bizottság a korrupt kormányokat akarja büntetni az új javaslatával, és nem az uniós pénzek kedvezményezettjeit Jávor Benedek, a párbeszéd EP-Képviselője szerint.

A bizottság hangsúlyozza, hogy nem az adott országtól akarják elvenni a pénzeket, nem az ország polgárait vagy gazdaságát akarják büntetni az uniós pénzek megvonásával, hanem a korrupt kormányok vezetésének kezéből akarják kivenni a döntéshozatal lehetőségét, és hogy a pénzeket továbbra is szeretnék a végső kedvezményezetteknek eljuttatni - véli Jávor.