Orbán Balázs orvosi kezelésre küldené az európai politikusokat

Migráció, betelepítés, nemzeti identitás – ez volt a témája a második panelbeszélgetésnek az Európa Jövője című konferencián (amelyre az ellenzéki sajtót, és a Guardiant sem engedték be). Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy vezette fel a beszélgetést, hogy a nyílt társadalom oldala azt mondja, a semlegesség, egymás megértése és a diszkriminációmentesség mindenkire terjedjen ki, ezért kell figyelembe venni a migránsok jogait is. A másik oldal állítja, a nemzeti identitás, a kultúra a nemzeti lét egy önmagában vett érték, ezért mondta Donald Trump, hogy a nemzet, amelynek nincsenek határai, az nem is nemzet. Ezért mondja a nemzeti oldal, hogy a határokat kell megvédeni. Emellett Szánthó szerint Európa lelkét is meg kell védeni, mert azt „valakik ellopták, vagy el akarják lopni.”

Mindenki rendelkezik egy kognitív mezővel, amelyet úgy rendezünk el, hogy az elemek között ne legyen ellentmondás, ez is közrejátszhatott a 2015-ös menekültválság kialakulásában. A kognitív disszonancia a politikában is létezik, és a migráció megítélése kapcsán ebben szenved az európai elit – a Miniszterelnökség államtitkára szerint. Orbán Balázs a panelbeszélgetésen több példát is felsorolt, milyen, szerinte téves képek élnek az európai politikusokban a menekültekről. A disszonancia sokáig nem tartható fent, mert szétzilálja a politikai vezetést, ezt frusztrációba, majd agresszióba fordulhat át, így érdemes kezelni a dolgot. Orbán Balázs szerint az európai politikusok tarthatatlan álláspontot képviselnek, mi közép-európaiak pedig ezek elszenvedői vagyunk, mert nem illik bele a migrációról kialakított véleményünk a nyugati politikusok képébe.

Az államtitkár szerint le kell folytatni a migrációval kapcsolatos vitákat, hogy elősegítsük „a beteg gyógyulását”.

Van-e a bevándorlásnak egy kívánatos szintje?” – tette fel a kérdést az államtitkár, majd elmondta, amikor migrációs szervezetekkel találkozott, mindig feltette ezt a kérdést. Senkitől nem kapott választ.

Ha az USA statisztikai adatait nézzük, akkor azt lehet látni, hogy a XX. század első felében tetőzött a migrációs hátterű személyek aránya, és ezt követően szigorítottak a migrációs politikán. Ennek megfelelően csökkent ez az arány a társadalmon belül, majd a ’80-as években újból elkezdett növekedni a tendencia, erre volt reakció Donald Trump megválasztása. „Erre ráéreznek az emberek, van a migrációnak egy olyan szintje, amit még tud a társadalom kezelni” – fogalmazott Orbán Balázs, aki szerint az embereknek kell kikényszeríteni egy szemléletváltást a migráció tekintetében.

A panelbeszélgetésen egyébként Orbán Balázs mellett részt vett Ján Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős szlovák különmegbízottja, Roman Joch cseh politikai elemző, publicista, a prágai Obcansky Institut ügyvezető igazgatója, Tobias Josef Zech, a Német Bundeswehr Tartalékosok Szövetségének alelnöke, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében az Európai Néppárt volt frakcióvezető-helyettese, illetve Dezső Tamás az ELTE oktatója is.