Ömlik a szennyvíz a Ráckevei-Duna ágba

Kommunális szennyvíz kerül a Ráckevei-Dunába, mert a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep kapacitása az esőzések idején nem elég. A meder kotrása is évtizedek óta várat magára, a felgyülemlett iszapban sok egészségre ártalmas anyag halmozódik fel. Ha esik az eső, akár több tízezer köbméter szennyvíz is ömlik a kis Duna-ágba a szennyvíztisztító telepről. Egy egész patkány is úszott a habok között.

A bűzt most is érezni, ahogy az egész környéken, sőt még Pestszenterzsébet partközeli részén is. A kifolyótól nem messze eső Molnár-sziget csücskénél a nyaralótulajdonosok is panaszkodnak.

„A nagy Duna-ágból kellene vizet engedni, de hát nem engednek. Hátul teljesen nádas van már, csónakkal alig lehet elmenni. És milyen mély itt mondjuk az iszapréteg? Másfél méter” – mondta egy helyi lakos. Vagyis jóval mélyebb, mint a víz.

„Itt most már sajnos nem csak haváriákról, tehát nagy felhőszakadásokról beszélgetünk, hanem bármilyen esőzésről. Akkor a telep egyszerűen lezár, nem tud a kapacitásán felül se szennyvizet, se esővizet fogadni, mert akkor tönkremenne az a biológiai technika, amellyel a szennyvizet tisztítja. Ezért a telep lezár, és a teljes mennyiség, amikor én a helyszínen voltam 35 ezer köbméter per óra, de van olyan felvétel, ahol majdnem 60 ezer köbméter per óra esővízzel kevert tisztítatlan szennyvíz ömlik bele a kis Duna-ágba” – fogalmazott Baranyi Krisztina, az Együtt önkormányzati képviselője.

Pedig a bűzön és a szennyvízkivezető zaján kívül egyébként idilli a környék. Sőt, ennél kicsit azért több is.

„Ez egy Natura 2000-es kiemelt természetvédelmi terület, a teljes Soroksári-Duna ág, európai szinten védett” – tette hozzá a képviselő.

Az esővíz túlcsordulására azonban még akkor sem adna választ a projekt, ha teljes egészében elkészülne. Ezzel Tarlós István főpolgármester is egyetértett.

„Záportározót kell bővíteni és építeni, be is rakom a jövő évi költségvetésbe, ez körülbelül 300 millió forintba kerül” – nyilatkozta a főpolgármester.

Szükség lenne a folyómeder kotrására is. Ezt viszont már nem ígérte meg senki. Pedig ha a szennyezett iszap folyamatosan visszaszennyezi a Dunát, akkor a többi beruházás is csak vízbe dobott pénz. A kotrás elmaradása gondot jelent a Dunán jóval lejjebb, a Ráckevei-Duna névadóján, Ráckevén is.

„Két zsilip között van a Duna, nincs folyás, minden lerakódik az aljára. Kotorni nem lehet, mert annyi szemét van az alján, hanem csak szívatni, uszályokkal valahova elvinni, mert a part végig be van építve, oda nem tudják kinyomni” – mondta Vajda Lajos révész.

A Fővárosi Csatornázási Művek közleménye szerint az esővízzel hígított szennyvíz fertőtlenítése szinte megoldhatatlan feladat, és erre nem is kötelezték a telepet. Ezzel együtt jóval kevesebbet engednek a Dunába, mint száraz időben a biológiailag tisztítottból.