Olcsó áram, olcsó gáz és olcsó távhő biztosítása a cél

„A Magyar Fejlesztési Bank nem nyereségorientált vállalkozás, ennek ellenére 2014-et is nyereséggel zárta.” A pénzügyi szolgáltatásért felelős államtitkár azt mondta: a kormányváltáskor megörökölt problémákat leküzdve sikerült nyereségessé tenni a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB). Németh Lászlóné szerint a kormány célul tűzte ki a bankszektor rendbetételét és a nemzeti bankrendszer kialakítását, ebben pedig komoly feladat hárul az MFB-re, melynek fő feladata a visszatérítendő uniós támogatások elosztása lesz. „Aktív szerepe legyen abban, hogy a gazdaság szereplőinek új, korszerű és az eddiginél lényegesen olcsóbb finanszírozási terméket fejlesszen ki. Ezzel párhuzamosan a kormánydöntéseknek megfelelően több feladata lesz több stratégiai területen. Ilyen például az agrárium, az energiahatékonyság és természetesen az energetika területe is” – mondta Németh Lászlóné.

2014-ben az MFB vásárolta meg a Fővárosi Gázművek részvényeit is. Áprilisban ennek bázisán kezdte meg működését az Első Nemzeti Közműszolgáltató. Németh Lászlóné azt mondta: továbbra is úgy számolnak, hogy az új cég két-három év alatt éri el a megfelelő üzemméretet és fogyasztószámot. „Jövő januárban elindulunk az áramszolgáltatásban és harmadik utolsó fázisként a távhőszolgáltatásban. Ezt fogjuk tudni tartani. A távhőszolgáltatás a legbonyolultabb, legtöbb átalakítást, szervezést, jogi változtatásokat igénylő folyamat” – tette hozzá Németh Lászlóné.

Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette. „Megkezdtük a települési önkormányzatokkal azokat a tárgyalásokat, amely a mintegy kilencven távhőszolgáltató önkormányzati vállalat állami érdekkörbe vételéről szól. Tehát három dolgot fogunk szolgáltatni: olcsó gázt, olcsó áramot és olcsó távhőt a nemzeti közműszolgáltató segítségével” – hangsúlyozta Lázár János.

A Budapesti Corvinus Egyetem budai campusáról kialakult vita kapcsán a kancelláriaminiszter hangsúlyozta: a kormány semmilyen döntést nem hozott és nem is tárgyalt az egyetem épületeiről. Tárgyaltak viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem további fejlesztéséről. Ez akkor valósulhat meg, ha kizárólag a közszolgálati egyetemen lesz rendészeti, közigazgatási és államtudományi képzés. A kabinet célja egy elit egyetem létrehozása a magyar köz- és államigazgatás számára – tette hozzá a miniszter: „Ha nem tudjuk megteremteni ezt a kizárólagosságot, minden egyetemen ezek a képzések párhuzamosan folynak, és sokkal több közigazgatási embert képzünk, mint amennyi közigazgatási munkahely van Magyarországon, akkor nincs értelme a 37 milliárdos beruházásnak.”

Lázár János beszámolt arról is, hogy a kormány két lépcsőben emeli a rendészetben alkalmazott munkavállalók bérét, a szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítésére pedig az emberierőforrás-miniszter tesz javaslatot.

Forrás: Hír TV