2024. 05. 25. Szombat Orbán napja
Jelenleg a TV-ben:

Csinibaba

Következik:

Szélesvásznú történelem - Csinibaba 22:15

Oktatás: számos kérdésben egyetért az ellenzék

Hír TV

2017. november 11., szombat 18:52, frissítve: szombat 19:10

Visszaállítanák a tankötelesség 18 éves korhatárát, és emelnék a közoktatásra szánt keretet – egyebek közt ebben értettek egyet az ellenzéki pártok szakpolitikusai a Civil Közoktatási Platform által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Az egyházi iskolák kiemelt támogatását és az iskolaigazgatók miniszteri kinevezésének módját bírálták, a Jobbik pedig az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló nyelvvizsga ügyét is átgondolná, szerintük ugyanis jelenleg nincsenek meg hozzá a feltételek.

Ellenzéki pártoknak szervezett beszélgetést az oktatásról a Civil Közoktatási Platform. Összesen tíz párt és szervezet képviselője vett részt a fórumon.

„Most kifejezetten az érdekel minket, hogy ők hogy látják az oktatás helyzetét, milyen, forrásokat nem igénylő, károkat nem okozó, sőt kármentő intézkedések szükségesek – amely intézkedések nem mennek szembe olyan rendszerszintű beavatkozásokkal, amelyekre adott esetben szintén szükség van” – emelte ki Ercse Kriszta, a szervezet szóvivője.

A jelenlévők számos kérdésben egyetértettek, például abban, hogy növelni kell az oktatásra fordított költségvetési támogatást, legalább a bruttó hazai össztermék (gdp) 6 százalékára a jelenlegi 4,5 százalékról. Konszenzus volt a tankötelesség 18 éves életkorra való visszaállításáról is.

„Mi, MSZP-sek hiszünk abban, hogy a putriból is lehet programozókat nevelni” – kezdte a szocialisták szakpolitikusa. Kunhalmi Ágnes az állami oktatási intézmények támogatásának növelését emelte ki. „Nem lehet diszkriminálni az államnak a saját gyerekeit. Azt nem tartom normálisnak, hogy majdnem három és félszeres normatívát kap egy egyházi iskolába járó kisgyermek, mint egy állami iskolába járó kisgyermek. Nem az egyházaktól kell a forrást megvonni, hanem az állami intézményekbe járó gyermekek normatív forrásait kell biztosítani” – tette hozzá az MSZP-s országgyűlési képviselő.

A Jobbik szakpolitikusa az önálló minisztérium szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, a felsőoktatási felvételinél kötelezővé váló nyelvvizsga kérdését átgondolnák. „A jelenleg érvényben lévő, 2020-ban kötelezően előírt nyelvvizsga-kritériumot ebben a formában nem lehet betartani. Hiszen a magyar közoktatás gyakorlatilag nem látja el azt a feladatot, hogy az átlagos magyar gyermekeknek olyan nyelvtudást biztosítson, amely ezt a kritériumot ki tudja elégíteni” – húzta alá Brenner Koloman országgyűlésiképviselő-jelölt.

A Lehet Más a Politika csökkentené a pedagógusok kötelező óraszámát, és ezzel párhuzamosan a diákok terheit is. „Nekünk az lenne hosszú távon a célunk, és nagyon jó állapot lenne, hogyha a pedagógusok annyit kereshetnének, hogy a közszféra egyik legmegbecsültebb, legjobban fizetett munkavállalói lehetnének. Ez azt is jelentené, hogy a versenyszférával szemben is abszolút versenyképes lenne a pedagógusbérezés” – emelte ki Kanász-Nagy Máté szóvivő.

A DK visszaállítaná a speciális nevelési igényű tanulók korábbi kedvezményrendszerét, és megszüntetné a kötelező hit- és erkölcstant. Emellett átírnák az igazgatóválasztás jelenlegi módját is. „Az nincs rendben, hogy – bármennyire kiváló oktatási miniszter lesz – a következő oktatási miniszter is lényegében személyesen nevezgesse ki az iskolaigazgatókat” – mondta Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció oktatási szakpolitikusa.

A fórumon részt vevő ellenzéki pártok képviselői abban is egyetértettek, hogy vissza kell állítani a tankönyvválasztási szabadságot, valamint jelentősen bővíteni kell az iskolaigazgatók jogköreit.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!