Ökológiai katasztrófa fenyegeti a magyarországi élővizek területét

Az európai vizek csaknem felénél, a magyar élővizek közül viszont mindössze ötből egynél nem aggasztó az ökológiai helyzet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint. Különösen nagy a baj az alföldi vizekkel és a Dunával, valamint a Tiszával, ahol a szennyeződés és a vízlépcsők építése miatt rossz a helyzet. Ha tovább romlik a magyar vizek állapota, akkor minimálisra csökkenhet például a tiszavirág-állomány. A kérészek fokozatos eltűnése jelzi: felborult az ökológiai egyensúly.

„A magyarországi folyóvizek nagy részének a hidromorfológiai állapota nem kielégítő. Nagyon sok olyan természetestől eltérő beavatkozás történt, illetve történik a folyókon, amiken lehetne ökológiai szempontból javítani, de ezek viszonylag lassan történnek. Ezenkívül egyébként a mezőgazdasági és más típusú szennyezőforrásoknak a viszonylag lassú csökkenése, ami meghatározó lehet” – emelte ki a Hír TV-nek nyilatkozó Bogyó Dávid, a WWF Magyarország vizesélőhelyek projektvezetője.

A széttagolt intézményrendszer, a mezőgazdasági szennyezés és a tudatosság hiánya miatt rossz a magyarországi élővizek állapota a szakember szerint.

„Ma a szakma számára a legnagyobb kihívás talán az, hogy a rendszereink nem integráltak. Az adatbázisaink nem integráltak. Az intézményeink külön vannak, ahelyett, hogy együtt lennének, nem lehet a hidrológiai ciklus egyetlen része mentén sem elvágni, hogy ez a rész foglalkozik a felszín alatti vizekkel, ez foglalkozik a felszíniekkel, amaz foglalkozik a meteorológiai jelenségekkel. Ez mind egyetlen kupac, amit eggyé kellene – persze ez eltart egy ideig –, de eggyé kellene olvasztani” – húzta alá Szőllősi-Nagy András mérnök, hidrológus, a Víz Világtanács alapítója.

A természetes élőhelyek fokozatos eltűnése földön és a vizekben is egyaránt jellemző. Az édesvízi fajok száma világszinten csaknem a felére csökkent az elmúlt 25 évben. Víz és termőföld híján 2030-ig 50 millió ember hagyhatja el a szülőföldjét.

„2025-ben, tehát innentől számítva hét éven belül körülbelül az emberiség kétharmada fog olyan területen élni, ahol valamilyen fokú vízhiányt érzékel, és ebből 1,8 milliárd súlyos vízhiánnyal fog szembeni. 2030-ra az összes vízigény és a rendelkezésre álló édesvíz mennyisége, ha csak nem térünk le a mai használati módszerről, 40 százalékos különbséget fog mutatni” – hívta fel a figyelmet Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője.

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unió Víz Keret Irányelveihez. Ebben az ország vállalta, hogy 2015-re jobb állapotba hozza a felszíni vizeiket. A változás azonban lassú: a kormány korábban 2021-ig, majd 2027-ig kért haladékot.