Nyugdíjemelés: új számítási módszert javasol a nyugdíjas parlament
Hír TV
2018. május 4., péntek 15:23, frissítve: péntek 16:08
„A nyugdíjrendszer fenntartható!”
Erős állítással kezdte pénteki sajtótájékoztatóját a nyugdíjas parlament elnöke. Karácsony Mihály szerint ugyanis az ország növekvő termelékenysége nyújthat fedezetet a nyugdíjak jövőbeni kifizetésére. Karácsony kiemelte: aki nyugdíjba vonul, nem válik automatikusan passzív fogyasztóvá.
„Ő ugyanúgy fizeti a jövedéki adót, fizeti a helyi adót, tehát a nyugdíjas az bevételt is generál. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben általában, de az időseknél különösen a fizetetlen munka aránya jóval meghaladja ma már a fizetésért végzett munkát. Ez a nyugdíjasoknál úgy néz ki, hogy a nők esetében naponta átlag 280 percet fizetetlen, háztartási önkéntes munkát végeznek, ami hozzátartozik ahhoz, hogy a társadalmi klíma harmonikus legyen” – emelte ki a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete elnöke.
A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek konkrétumokat is megfogalmaztak az új kormány számára. A legfőbb kérésük a nyugdíjak rendezése, egy új nyugdíjemelési számítási módszer bevezetése, ami az infláció mellett hangsúlyosabban venné figyelembe az általános bérnövekedéseket.
„Távlatilag azt szeretnénk, hogy ha az ország fejlődésével, a GDP növekedésével, elsősorban a termelékenység növekedésével, és a nyugdíjcélú befizetések növekedésével ez a növelés inkább a bérkiáramlás, a bérnövekedéshez közelítene, és az arány úgy változna, hogy nagyobb súlyban szerepelne a bérnövekedés, mint az infláció” – ismertette Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának alelnöke.
A nyugdíjas szervezetek 12 százalékos emelést javasolnak, az új számítási rendszer bevezetését pedig fokozatosan látnák megvalósíthatónak. Már most komoly problémát jelent viszont a nyugdíjak közti jelentős eltérés.
„Nyilván azoknak, akik jelentősebb nyugdíjjal rendelkeznek, nehezebb megérteniük azt a szolidaritási elvet, hogy az alacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatására jobban oda kell figyelni. Gondolok itt arra, a mintegy hetvenezer emberre, akinek a nyugdíja nem éri az ötvenezer forintot. Abból megélni ma már nagyon nehéz. De sorolhatnám ezeket a nagy különbségeket nyugdíjas és nyugdíjas között: akár az ország kelet és nyugati oldala között, vagy a vidéki és budapesti nyugdíjas között” – jegyezte meg Némethné Jankovics Györgyi, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke.
A következő években még ennél is komolyabb kihívással kell majd szembenéznie a nyugdíjrendszernek: számítások szerint mintegy félmillió, a Ratkó-korszakban született ember vonulhat majd egyszerre nyugdíjba.
