Nyugdíjaznák az 1990 előtt is ítélkező bírákat

„Minden olyan kedvezmény, amit az állam a költségvetés terhére nyújt, így a taotörvény rendelkezései alapján igénybe vehető adókedvezmény is központi jellegű, tehát állami támogatásnak minősül, közpénz” – jelentette ki Baka András, a Kúria bírója tavaly októberbe. Ez az az ítélet, ami miatt a minisztériumok, de a felcsúti Puskás Akadémia sem titkolózhat tovább a taopénzekről. Ez csak egy a számos döntés közül melyek az elmúlt években fejfájást okoztak a kormánynak. Sajtóhírek szerint a kétharmados hatalom birtokában Orbán Viktor első lépései közt lesz a bírói szervezet átalakítása.

A magyar bírósági rendszernek 2012 óta új eleme az Országos Bírói Hivatal, amely az igazgatási feladatokat látja el. Elnöke Handó Tünde, egyedül dönt a bírói vezetők kinevezéséről, álláspályázatokról. Emellett működik a kizárólag bírók által megválasztott Országos Bírói Tanács is, ők felügyelik és ellenőrzi a bíróságokon folyó munkát.

Handó Tünde és a bírák viszonya köztudottan fagyossá vált az elmúlt években. Nemrég egy bírói ítélet, illetve az Országos Bírói Tanács is kimondta, hogy Handó több esetben is visszaélt a hatalmával, és bírói körökben úgy tudják, hogy kormányzati szándék is van Handó Tünde elmozdítására.

Ennek az egyik módja a HVG információi szerint az lenne, hogy megszüntetik az OBH-t, feladatait pedig az Igazságügyi Minisztérium veszi át, ezáltal pedig közvetlen politikai felügyelet alá kerülnének a bíróságok. A híradónknak nyilatkozó aktív bíró szerint a jelenlegi helyzetben nem az a fontos, hogy melyik szervezet áll a bírák felett. Szepesházi Péter úgy látja: először a bírák függetlenségét, és egyéni felelősségét kéne biztosítani.

„Ha továbbra is védtelen a bíró, akkor majdhogynem, mindenféle szervezeti megoldás mellett, veszélyben van a bírói függetlenség, és veszélyben vannak a jó ítéletek. Főleg az olyan társadalmilag, gazdaságilag, akár politikailag érzékeny ügyekben, mint amilyen például a devizahiteles, vagy a menekültügyek” – nyilatkozta.

Egy másik változtatás lehet az új, közigazgatási bíróságok létrehozása. Ezek a politikailag érzékeny ügyeket tárgyalnák, itt döntenének az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Médiatanács döntéseinek jogszerűségéről, de itt tárgyalnák a közérdekű adatok kiadása miatt indított pereket, és a választási ügyeket is ide rendelnék.

Szepesházi Péter szerint meg kell várni a konkrét törvényjavaslatot, ha valóban lesz ilyen. „Ha nem lesz benne tendenciózus ügyválogatás, akkor lehet azt mondani, hogy nem történt semmi rossz, csak a francia modell, ahol ugye elválik a közigazgatási és a rendes bíróság, jobban mint más országokban, az önmagában még pozitív is lehet” – mondta.

A harmadik intézkedés, amelyikről sokat pletykálnak bírói körökben, hogy a kormány nyugdíjba küldené az 1990 előtt kinevezett bírákat, híradónknak azonban azt mondták, hogy erről még nincsenek pontos információk.

„A jelenlegi időszakban folynak a törvényszékeken és ítélőtáblákon az összbírói értekezletek, így ott is felmerült ez kérdésként. Az összbírói értekezletek túlnyomó többségén részt vett, illetve részt vesz az Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkár asszonya, akitől én személyesen is megkérdeztem, hogy mit tud erről, és ő azt a választ adta, hogy semmilyen jogalkotói szándékról nincs tudomása” – mondta Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke.

Az igazságszolgáltatás átalakítása a Fidesz-frakció alakuló ülésén nem volt téma – legalábbis a képviselőcsoport távozó vezetője szerint.

„Pillanatnyilag a frakció és az Országgyűlés előtt sincs ilyen terv. Az Igazságügyi Minisztérium az, aki ilyen kérdésekben javaslattevő lehet, de mi abban vagyunk érdekeltek, hogy független, szakmai alapon működő erős bírósági szervezet legyen Magyarországon” – nyilatkozta Gulyás Gergely.

A HVG információi szerint a különbíróságok és kényszernyugdíjazások mellett olyan elképzelések is futnak a Fideszben, mint az ítélőtáblák megszüntetése, vagy a túlságosan önjáró Kúria beolvasztása az Alkotmánybíróságba.

Nekifutnak az alkotmánymódosításnak

Az igazságszolgáltatás átalakítása nem volt téma a Fidesz-frakció alakuló ülésén – ezt állította a képviselőcsoport távozó vezetője, Gulyás Gergely és az utódja, Kocsis Máté is. A kormányzati célok változatlanok, a keresztény kultúra megőrzése, a határvédelem, a teljes foglalkoztatottság elérése és a családok védelme határozza meg a következő négy évet is – hangoztatta az új frakcióvezető. Kocsis Máté megerősítette, hogy a kétharmados többség birtokában újra nekifutnak a migrációs alkotmánymódosításnak. A kormánypártok a 2016-os kvótanépszavazás után írták volna bele az alkotmányba, hogy idegen népesség nem telepíthető be Magyarországra, de a kezdeményezés akkor elbukott az ellenzék ellenállásán.