Nyoma sincs a sertéshús áfája csökkentésének

A csontos sertéstarja 1199 forint helyett 979, a karaj pedig 1349 forint helyett 1099 forint volt tavaly januárban. A sertéshús áfáját akkor csökkentették öt százalékra.

Az alacsony árak nem tartottak sokáig, a sertéskaraj most még drágább, mint az áfacsökkentés előtt volt. Az egyik belvárosi hentesbolt vezetője szerint a feldolgozók egyszerűen benyelték az áfacsökkentést.

„Amikor bekövetkezett az áfacsökkentés, elkezdett fölmenni a hús ára, nem 800-ért kaptuk a húst, hanem 870 meg 880 volt a félsertés kilónkénti beszerzési ára. Magyarul eltűnt az áfacsökkentés, mert annyira megemelték az árat” – mondta Petró József, a Petró és Társa Kft. boltvezetője Látótér című műsorunkban. Egyre kevesebb a vágni való állat is, hiába volt kormányzati kampány és neveztek ki miniszteri biztost.

Már csak családi fogyasztásra tartanak néhány sertést Juhászék, pedig volt idő, amikor 30-40 hízót is neveltek. Az üzletnek azonban bealkonyult, már az ólakat is elbontották.

„Megveszem ötezerért mázsáját a kukoricának meg négyért az akármit – árpát meg búzát –, végül egy mázsás disznót eladok ötvenezer forintért. És a sok meló vele, nem, nem éri meg” – sorolta Juhász Mihályné.

De nem éri meg a nagy tartóknak sem. Az egyik Békés megyei telep vezetője szerint 10-15 forintot buknak a sertéshús kilóján, az állatokat drágább etetni és gondozni, mint amennyiért el tudják adni.

„A mostani heti hízósertésárat tudom mondani: 370-375 forint, az önköltségi ár pedig 10-15 forinttal fölötte van, tehát 390 forint körül egy kilogrammra vetítve” – ismertette Zsótér László, a Kunágotai Bercsényi Zrt. vezérigazgatója.

Eközben a kimutatások szerint Amerikában, de még Brazíliában is sokkal olcsóbb a disznóhús az üzletekben, mint nálunk. Az állattartók szerint a hiba a rendszerben van.

„A magyar mezőgazdaság potenciálja legalább kétszer akkora, mint amennyit ma termelünk. Ehhez azonban az kellene, hogy se a földbirtok-politika, se a támogatáspolitika, se az adópolitika ne szóljon a történetbe bele” – jelentette ki Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese.

A szakemberek szerint egy megfelelő, tisztán szakmai alapú szabályozással nemcsak a sertés-, hanem a baromfi- és a tejágazatot is úgy lehetne működtetni, hogy az minden termelőnek megérje.