Kétharmados többséggel már ki lehetne vezetni az országot az EU-ból

Ellenzéki szereplők egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy reális esélye van annak, hogy az Orbán-kormány a 2018-as választások után „kivezesse Magyarországot az EU-ból”. Az elképzelés szerint az évek óta folyó, következetesen „Brüsszel-ellenes” kampány ezt a lépést készíti elő, illetve abból a retorikából, amit Orbán Viktor folytat, az következik, hogy Magyarországnak nem kéne az EU tagjának maradnia. Ugyan a választók nagy többsége EU-párti, jog szerint, ha a kormánypártok kétharmados többséget szereznek a parlamentben, elvileg a fejünk fölött döntve is ki tudnák léptetni az országot. Ezt a forgatókönyvet viszont nagyon valószínűtlennek tartja az Európai Bizottság.

A retorikából ez következne

Legutóbb a DK kampányvideója vázolt fel egy ilyen horrorforgatókönyvet, ebben azt állítják, hogy az EU-n kívül a Fidesz felett elveszne minden kontroll, és nyíltan építhetnének ki diktatórikus rendszert, azon az áron, hogy a magyar gazdaság közben összeomlana. Szeptemberben Róna Péter közgazdász a Hír TV-nek nyilatkozta azt, lehet, hogy a Fidesz célja a közeljövőben Magyarország kiléptetése az Európai Unióból. Szerinte egy ilyen lépés közvetlen előzménye a kohéziós források befagyasztása lenne, amihez a sok kötelezettségszegési eljárás és korrupciós ügy miatt már egyébként is közel állunk. „Ennek a gazdasági következményeit mindenki érezné, de a kormány nyilván Brüsszelt hibáztathatná mindenért, azt mondaná, mindez az EU hibája, ezért harcolunk ellenük, és ezért kell kilépnünk. Mintha most teremtenék meg azt a légkört, ahol pár év múlva a többség elhinné, hogy mindenért Brüsszel a hibás, és támogatnák a kilépést” – fogalmazott.

A kormány Brüsszelnek üzengető plakátja

Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet

A kérdés abból a szempont aktuális, hogy az Európai Unió átalakulóban van, és nem éppen olyan formában, ami Orbán kedvére való lenne. Sok uniós és tagállami vezető (köztük Angela Merkel és Emmanuel Macron is) szorgalmazza a szorosabb unió létrehozását, ezt azonban Nagy-Britannia sokáig akadályozta. A brit kilépéssel viszont elhárul az akadály a szorosabb unió elől. Hogy ez milyen lesz, az egyelőre képlékeny. Egyelőre ami felmerült, az az eurózóna gyorsabb bővítése, közös pénzügyi politika, közös minisztériumok és nagyobb szigor a kohéziós támogatások elosztásakor. Vagyis a nemzetállamok mindenképpen vesztenének a szuverenitásukból, amit az elmúlt néhány évben a magyar kormány elfogadhatatlannak mutatott be.

Az elmúlt hónapokban a kormánypárti kommunikáció, a „Soros-terv” fogalmának bevezetésével a korábbiaknál is EU-ellenesebb hangvételt vett fel. Orbán Viktor az EU-val kapcsolatban egészen apokaliptikus jóslatokat fogalmaz meg: állítása szerint az EU vezetői veszélyes migrációs politikát folytatnak, céljuk Magyarország demográfiai-kulturális arculatának megváltoztatása, a nemzeti kultúra eltörlése, az ország elárasztása szélsőségesekkel, terroristákkal. Az kérdéses, hogy az ellenük való „harcban” győzelmet lehet-e hirdetni – Magyarország a különböző kötelezettségszegési eljárásokat, az elvesztett kvótapert, a szavazati jogot felfüggesztő 7-es cikkely belebegtetését nézve nem áll nyerésre. Ebben a helyzetben pedig logikusan következik az orbáni retorikából, hogy Magyarország érdekében áll, hogy kilépjen a „ránk törő” EU-ból.

A magyar lakosság rendkívül EU-párti

A politika ugyanakkor nem a következetességről szól. Erősen kérdéses, származna-e politikai haszon abból, ha Magyarországot valóban megpróbálná kivezetni a kormány az EU-ból. Számos felmérés szerint a magyar népesség Európában az egyik leginkább EU-párti. A tavalyi PEW-felmérés szerint a magyarok 61 százaléka pozitív véleménnyel van az EU-ról, ennél csak Lengyelországban volt jobb az unió megítélése (érdekes, hogy ez a másik olyan kormány, ami úgymond szabadságharcot vív Brüsszellel).

A Medián tavaly novemberi mérése szerint a nagy többség ellenezné az EU-ból való kilépést. 74 százalék mondta azt, hogy ha népszavazást tartanának a kilépésről, a maradás mellett voksolna, a kilépést csak 20 százalék támogatná. A maradáspártiak minden párt szavazótáborában többségben vannak, a Fidesznél még felülreprezentáltak is, 78 százalék mondta körükben azt, hogy a kilépés ellen szavazna. Egyébként eleve egy ilyen népszavazás megtartását is csak egy kisebbség, az emberek körülbelül 38 százaléka támogatná.

Nemcsak a kisembereknek fájna

A magyar gazdaságra a kilépés katasztrofális hatással lenne. 2010 óta a magyar gazdasági növekedést nagyrészt az EU-s forrásoknak köszönhettük, amiket az Orbán-kormány a korábbiaknál intenzívebben hívott le. Ezek nélkül az adott időszakban a magyar gazdaság valószínűleg zsugorodott volna, a kilépés ráadásul egyes befektetőket is elriaszthat, és a forintot is bedöntheti, ahogy a brexit után a brit font is zuhanni kezdett – ebből a szempontból reális a DK videója. Az EU-s források elmaradása nem csak a kisembereket érintené: az olyan kormányközeli üzletemberek vagyona, mint Mészáros Lőrinc szintén jelentős részben EU-s pályázati pénzekből gyarapodik.

A briteknek milliárdokat kell visszafizetni a kilépés miatt

Fotó: Europress/AFP

A kilépés az államkasszának is sokba kerülhet: a britek például több tízmilliárd eurós „kilépési számlát kaptak”, minimum 20 milliárd eurót, 6300 milliárd forintot kell fizetniük. Magyarországnak nettó kedvezményezettként nem lennének ekkora tartozásai, de a kilépés máshogy tehet be a költségvetésnek: amikor beruházók egy pályázaton EU-s forrásokat nyernek, a pénzt gyakran csak a projekt elkészülése után küldik el a magyar államnak. Az állam azonban gyakran előre kifizeti saját zsebből a projekt költségeit. Ez akkor nem jelentkezik hiányként, ha később megérkezik az EU-s pénz – de ha a befagynak a források, akkor komoly összeg hiányzik majd a költségvetésből. (Ez a következő pár évben viszont nem biztos, hogy előfordulna, mivel a kormány gyorsított ütemben készül lehívni az EU-s forrásokat – a kilépés elméletében hívők szerint ez is a kilépést készíti elő.)

Kétharmaddal már ki lehet léptetni az országot

Megkerestük az Európai Bizottság magyarországi képviseletét azzal a kérdéssel, elméleti szinten hogyan léphetne ki Magyarország az EU-ból, és milyen anyagi következményekkel járna ez. Válaszukból kiderül, ezt a forgatókönyvet ők is nagyon valószínűtlennek tartják. A „hogyan” kérdésre válaszul azt írták, „a tagállamok saját alkotmányos berendezkedésével kell összhangban lennie egy ilyen döntésnek (lásd az EUSZ 50. cikk első bekezdését).” A másik kérdésre úgy válaszoltak, hogy „a bizottság nem végzett számításokat erre a hipotetikus és valószínűtlen forgatókönyvre vonatkozóan.”

A Bizottság válaszát megerősítette Somody Bernadette alkotmányjogász is. A Hír TV online-nak elmondta, hogy az uniós jog semmilyen módon nem írja elő, hogyan dönthet egy állam az EU-ból való ki- vagy belépésről. Vagyis nem írja elő például, hogy a kilépéshez mindenképp népszavazást kelljen tartani. „Az EU a kilépéssel azután foglalkozik csak, hogy az adott állam döntést hoz róla. Egyébként az állam alkotmányos berendezkedésére bízza, hogyan jut döntésre” – mondta.

Nem kötelező népszavazást tartani az EU-tagságról, sőt, ilyen referendumot csak az alkotmányozó többség írhat ki, állampolgár nem kezdeményezhet

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A magyar jogrendet illetően Somody Bernadette elmondta, jelenleg az EU-tagságunkat az alaptörvény adottnak tekinti, vagyis a kilépés alkotmánymódosítás nélkül jogilag nem lenne lehetséges. Formális jogi értelemben pusztán a parlament kétharmados döntése elegendő lenne ahhoz, hogy Magyarország ki tudjon lépni az EU-ból. Somody hozzátette, kétharmados alkotmánymódosítást tartalmi okokból nem, csak eljárásjogi okokból semmisíthet meg az Alkotmánybíróság. Ugyan az Ab egy korábbi döntésében leírta, hogy a kétharmados döntéseknek politikai konszenzust is tükrözniük kell – mivel jelenleg az EU-tagság támogatottsága rendkívül magas Magyarországon, ez nem teljesülne –, azonban semmi sem garantálja, hogy az Ab ki tudná vagy ki akarná kényszeríteni egy ilyen helyzetben ezt az elvárást.

Nem lehet népszavazást kezdeményezni

Amennyiben az Országgyűlés kétharmaddal döntene az EU-ból való kilépésről, ezt nem lehetne állampolgári kezdeményezéssel megakadályozni. Ugyanis a népszavazási törvény szerint nem lehet népszavazást tartani alkotmánymódosításról vagy nemzetközi szerződésekről, márpedig az EU-tagság ezekbe a kategóriákba tartozik. Somody emlékeztetett arra, hogy tavaly valakik „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból” kérdéssel nyújtottak be népszavazási kérdést, amit a Kúria ezekkel az indokokkal utasított el. „Ilyen témákban már a korábbi népszavazási szabályozás szerint sem lehetett népszavazást tartani. A 2003-as, EU-csatlakozásról szóló referendum egy speciális, alkotmányozó hatalom által elrendelt népszavazás volt, a parlament által megszavazott alkotmánymódosítás tette lehetővé” – mondta.

Egyes helyeken felmerült az az elképzelés is, hogy nem a kormány döntene a kilépésről, hanem az EU „zárná ki” Magyarországot. Somody szerint azonban ilyesmit az uniós jog nem tesz lehetővé. „Nincs olyan rendelkezés az EU-ról szóló szerződésben, ami alapján bármelyik uniós szerv kizárhatna egy tagállamot. A legdurvább szankció, amit bevezethetnek, az az úgynevezett hetedik cikkely, azaz a szavazati jog megvonása. Ezt az Európai Parlament és a Tanács döntései alapján vezethetik be, de eddig egyszer sem alkalmazták még. Magyarországgal szemben azonban most komolyan fontolgatják az eljárás megindítását, erről a döntés jövő tavasszal születhet meg” – mondta Somody Bernadette. Ez viszont nagyon távol áll a kilépéstől: az uniós alapelvek, mint a tőke és a munka szabad áramlása vagy a nyitott határok, továbbra is érvényben maradnának, csak az állam politikusai vesztenék el a beleszólási jogukat az uniós kérdésekben.