Nem mostanában szabadul fel a 10-es út

Dugó egyik nap, másik nap, dugó mindennap. Nincs menekülőút, mert az is beáll. Az Almásfüzitőt Budapesttel összekötő 10-es út mára fogalom lett. Már Piliscsabán és Pilisvörösváron átjutni sem egyszerű feladat, az igazi kihívás a solymári és ürömi körforgalom környékén várja az utazókat.

A munkahelyi késések fő felelőse a dugó, és az emiatt kiszámíthatatlan buszközlekedés.  A 10-es utat tehermentesítené, ha megépülne az M0-s autóút északnyugati szektora. Az első ütemben Budakalász és Solymár között épülne kétszer kétsávos út.

A Megyeri hídról érkezve Budakalászon egy fél kilométer hosszúságú völgyhíd futna az Ezüsthegybe, ahol egy két kilométernyi alagútban folytatódna az út. Az alagút ezután az ürömi csomópontnál egy pillanatra feltörne a felszínre, majd ismét befutna egy hegybe, ahonnan 3 kilométer után Pilisborosjenőnél, a régi téglagyárnál törne felszínre.

 A munkálatok megkezdését hátráltatja, hogy nem minden település írja át szívesen az építési szabályzatát. Solymár például azért visszakozik, mert az első ütem megépülése után a sztrádáról érkező forgalom tetemes része a nagyközségen hajt majd át.

A település ezért egy tucat közlekedési beruházást kért a beruházás engedélyezéséért cserébe, állami pénzen. „Mi azt kértük a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt.-től, hogy vállaljon olyan közlekedésbiztonsági beruházásokat Solymáron pluszba, amelyet településünk már régóta kért. Nem szabad elfelejteni, hogy a települések főútjai általában állami kezelésű utak” – jelentette ki Szente Kálmán solymári polgármester.

Csakhogy az önkormányzat olyan utak rendbetételét is beleírta a követeléseibe, amik önkormányzati fenntartásúak. A tárgyalások nem mentek zökkenőmentesen.

– Miért az állam pénzén akarja egy önkormányzati feladatot elvégezni?
– Először is tisztázzuk, hogy hosszas tárgyalások után Solymár nagyközség képviselő-testülete hozott egy olyan döntést, hogy jól van, akkor csak ezeket az állami úton történő beruházásokat kérjük.

Budakalász a nyertese lehet a projektnek, hiszen tőlük eltűnik majd az az átmenő forgalom, amitől a Megyeri híd 2009-es átadása óta szenvednek az itt élők. A város lakatlan területe fölött megy majd végig egy völgyhíd, a település az államtól ezért egy üveg zajvédő falat kért, és úgy tűnik, meg is kapják.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azt írta a Hír TV-nek, hogy minden településsel lezajlottak az egyeztetések, és ezek alapján elkészültek a beruházás tervei.

Az első kapavágás viszont még nagyon messze van. Hiszen a NIF még csak most írt ki pályázatot a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A nyertesnek kell majd megszereznie a jogerős környezetvédelmi engedélyt. Ha ez megvan, még akkor sincs kivitelező, akit közbeszerzési eljáráson választanak majd ki. A viaduktok és alagutak világa tehát várat magára, évekig marad még az ácsorgás és bosszankodás.