Nem jön ki a matek, messze járnak a valóságtól a miniszter számai

„A korábban tervezett árak és a kivitelezési árak közötti különbség az 10-15 százalékos eltérést mutat. De miután mindannyian itt élünk Magyarországon, ezért tudjuk, hogy az építőiparban ennél lényegesen nagyobb, 20-25 százalékos áremelkedés ment végbe az elmúlt három évben” – emelte ki június eleji kormányinfóján Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

A Kelenföld–Százhalombatta közötti szakaszt uniós pénzből korszerűsítik. A költségeket a beruházó állami cég, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 31 milliárd forintra becsülte. De 52 milliárd lett belőle, mire a szerződést aláírták 2016 augusztusában. Ez nem 25, hanem 66 százalékos drágulás, ami az Európai Bizottság pénzügyi ellenőreinek is feltűnt

„Beépítettünk számos új kitérőt, egy rövid szakaszon második vágányt, 17 állomáson és megállóhelyen újultak meg a peronok, esőbeállók, néhol, ahol aluljáró van, a liftek megépültek” – sorolta korábban Somodi László, az NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója a dél-balatoni vasútvonalról.

Szántód és Balatonszentgyörgy közötti szakaszt másfél hete adták át. A költségeket szintén sokallják a brüsszeli revizorok. Az 55 és fél milliárd a végére 72 milliárd hízott. Ez sem 20-25 százalékos különbözet, hanem nagyobb.

„Lassan kéne írni a költségvetésbe egy sort az EU-nak visszafizetendő költségekről, hiszen nem csak erről a 100-150 milliárd forintról beszélünk, amit azért kell visszafizetni, mert szabálytalanul költöttük el, hanem ne felejtsük el, hogy most jelezte az EU, hogy rossz a magyar költségvetés, egy 350 milliárd forintot benézett a magyar kormány” – hívta feéa figyelmet Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője

A gyanús drágulások és az uniós fejlesztések közbeszerzési hiányosságai miatt az Európai Bizottság a támogatások 10 százalékát vonhatja el büntetésként. Az uniós jelentés egyes megállapításait a magyar kormány jogosnak tartja, a többit vitatja.