Nem hajolnak meg a kormány akarata előtt az akadémikusok

Péntek délelőtt sorra érkeznek a tagok a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli elnökségi ülésére. A sajtóból értesültek a tervezett átalakításokról.

– Amit a sajtóban megjelent, én többet nem tudok.
– És mit szól ehhez, ami a sajtóban megjelent, ehhez az elvonáshoz, vagy átcsoportosításhoz?
– Hát nézze, én több évtizede az akadémián dolgozom, gondolhatja, hogy nem örülök – nyilatkozta a Hír TV-nek Lamm Vanda, az MTA Jogtudományi Intézetének rendes tagja.

A 2019-es költségvetés tervezetben az MTA költségvetése az eddigi felére csökkenne, 28 milliárd forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerülne.

„Komoly változások látszanak lenni, de a részleteket nem ismerjük, csak várjuk azt, hogy megmondják, hogy pontosan ez mit jelent” – nyilatkozta Prószéky Gábor, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.

A rendkívül elnökségi ülésre az illetékes minisztert is meghívták. Palkovics László azt mondta: szükség van arra, hogy a kutatások ne csak tudományos, hanem üzleti célokat is szolgáljanak, de szerinte nem sérül az akadémia autonómiája.

– Nem történik államosítás, nem lesz kevesebb pénze az akadémiának és kontrollálni sem akarja a kormány,de ez utána ki fog derülni.
– Ha nem akarja kontrollálni, akkor miért csoportosítják át ezt a pénzt?
– Azért, hogy koordináljuk valamilyen módon a forrásokat és hatékonyabban működjön a magyar tudományos kutatásnak a rendszere, de nézzék meg a törvényt abban látszik néhány más dolog is. Köszönöm.

Tiltakoznak

A tervezett átcsoportosítás ellen a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusaiból és doktoraiból álló Stádium 28 kör is tiltakozik. Közleményükben azt írják, hogy a CEU-ügy után ez egy újabb támadás a tudomány függetlensége ellen. 

A szervezet alapító tagja Mellár Tamás Országgyűlési Képviselő nagyon aggályosnak tartja a tervezetet. „Nagyon aggályosnak kell tekinteni, hiszen a tudományos kérdésekbe a tudományos közösségnek kellene dönteni és hogy ha ezeknek a kutatóintézeteknek a költségvetése átkerül az innovációs és technológiai minisztériumba akkor ez azt jelenti, hogy ez a minisztérium tehát egy kormányzati szerv fogja megmondani azt, hogy mit mire költhetnek ezek a kutatóintézetek és így nem a tudomány logikája fog érvényesülni, hanem sokkal inkább egyfajta kormányzati értékrendszer” – így a Párbeszéd országgyűlési képviselője.

Egyetértenek, hogy nem értenek egyet

Az ülés után az MTA elnöke és a miniszter közös sajtótájékoztatóján lényegében csak abban értettek egyet, hogy nincs köztük egyetértés. „A következőkben folytatjuk a tárgyalást miniszter úrral, szükség esetén szakértők bevonásával, hogy ezeket a garanciákat meg tudjuk fogalmazni, amelyek a tudományos kutatás szabadságát garantálják. Ebben a pillanatban ezek nincsenek számunkra kellőképpen, explicite megfogalmazva” – közölte Lovász László MTA-elnök.

A miniszter azt mondta, hogy az akadémiának semmiféle autonómiája nem fog sérülni. Palkovics László szerint a tudomány versenyképességének javítása a kormány célja. „A kormány nem akarja megmondani, hogy az adott kutatóintézet az milyen projektet vigyen. Én azt gondolom, hogy abban kell megállapodnunk, hogy melyek azok a területek amik a saját közösségünk, az európai közösség számára fontosak, és ezen belül pedig valamit a forrás allokációval tenni. De az egyébként, hogy ezt hogyan bontja le az akadémia, a kutatóintézeteire, hogyan bontja le az akadémia ezeket projektekre, az egyes kutatókra, ez legyen az akadémiának a feladata. Ebbe a kormány nem kíván beleszólni” – mondta.

Az MTA pár hónappal ezelőtt élesen kritizálta az Orbán-kormány oktatási rendszerét, tavaly pedig kiálltak a CEU maradása mellett. Palkovics László miniszter szerint ezeknek semmi köze az átalakításokhoz.