2021. 10. 24. Vasárnap Salamon napja
Jelenleg a TV-ben:

Televíziós vásárlási műsorablak

Következik:

Televíziós vásárlási műsorablak 04:00

Nem fog megállni az elvándorlás az iparkamara szerint

2017. november 18., szombat 07:40, frissítve: szombat 08:00

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik belső, munkaerőhiányról szóló anyagából tett közzé részleteket a Portfólió. A tanulmány részben a közfoglalkoztatottakkal pótolná a munkaerőhiányt, miközben elég negatív képet fest a közmunkaprogram eddigi eredményéről.

„Magyarország növekedésében és felzárkózásában ma már az egyik legsúlyosabb gond a humántőkében mutatkozó hiány” – írja a tanulmányban az Iparkamara. A feldolgozóiparban a cégek 80, az építőiparban 60, a szolgáltató szektorban pedig a 40 százalékuk küzd munkaerőhiánnyal, amely most már a legnagyobb gátja a gazdasági növekedésnek. Emiatt a Portfólión idézett belső tanulmány drasztikus lépéseket javasol, elsősorban a közmunkaprogramot alakítanák át.

Nem áll meg az elvándorlás

Külön megemlítik, hogy a munkaerőhiány egyik fő oka az elvándorlás és az ingázás, és a hiányt „a környező országokból való bevándorlással nem tudjuk pótolni”.

Nem állítaná meg az elvándorlást a munkabérek növekedése sem. Bár szerintük csak idén 12 százalékkal nő az átlagbér, „a külföldi munkavállalás szerintük meghatározó maradhat, amit a béremelés önmagában aligha old meg, ráadásul éppen azok mennek el az országból, akik szakképzettek vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek”. Az aktív dolgozók számára rossz hatással van az alacsony minimálbér is, hiszen a bruttó 127 ezres minimálbér mellett sokan inkább maradnak a hasonló értékű (a szakképzett munkásoknak garantált bér 106 ezer, munkavezetőknek 117 ezer forint) közmunkánál.

Az iparkamara szerint elképzelhető, hogy a munkaerőhiány miatt akár magyar cégek is inkább a szomszédos államokba tegyék át a székhelyüket. Biztosak abban, hogy az olcsó munkaerőre épülő gazdaság – ami jelenleg a magyar gazdaság első számú ajánlata a befektetőknek – hosszú távon nem lesz életképes.

Képezni kéne a közmunkásokat

A tanulmány szerint a megoldást a jelentős közmunkás és inaktív rétegek bevezetése jelentené a versenyszférába. Ehhez a legfontosabb a szak- és felnőttképzés átalakítása lenne, úgy, hogy az az adott régió munkaerőpiacához igazodjon. Kiemelik, hogy fontos a dolgozók képzése a digitális eszközök használatára, azonban a kormány munkaerő-politikájának egyik alapja, a gimnáziumokból a szakiskolákba történő terelés nem szerepel az anyagban (ami nem meglepő: a KSH adatai szerint a szakképzést elvégzett fiatalok között jóval magasabb a munkanélküliség, mint az érettségizettek körében).

Szó esik a közfoglalkoztatások körében tartott képzésekről is: a 8 általánossal rendelkezők számára szükséges biztosítani a szakképzést, illetve a továbbtanulás lehetőségét közmunkásbérért. Konkrét munkaerőigényekre épülő államilag támogatott foglalkoztatási és képzési programokat kell indítani – írják. 2020 után pedig, írják, át kell alakítani az uniós források elosztását úgy, hogy többet ne támogassák csak a munkahelyteremtést és -megőrzést, ehelyett csak a valóban növekedést elérő cégek kapjanak támogatást.

Megoldás a közmunkások belső migrációja?

Az egyes régiók munkaerőhiánya miatt felvetik a közfoglalkoztatottak átirányítását a nagyobb munkaerőt igénylő régiókba. Jelenleg a munkaerőhiány az ország nyugati megyéiben a legjelentősebb (jórészt az ingázások miatt), míg Kelet-Magyarországon továbbra is magas a munkanélküliség és a közmunkások aránya. Ez nagyon hasonlít a Momentum Mozgalom programjában szereplő pontra: eszerint a közfoglalkoztatást fokozatosan felszámolnák, és az így felszabaduló munkaerőt azokra a területekre irányítanák, ahol igény van rájuk.

 
Kelet-Magyarországon több az inaktív és közfoglalkoztatott, azonban a munkaerőhiány itt is komoly probléma, nemcsak a nyugati régióban 
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

Ezt a koncepciót bírálta Csath Magdolna közgazdász, aki szerint ez csak az eddigieknél súlyosabb szociális problémákat, kiürülő falvakat eredményezne. A megoldást szerinte úgynevezett szociális vállalkozások helyben történő létrehozása jelentene. Ezek lényege az lenne, hogy olyan embereknek adjon munkát, akiket a munkaerőpiac nem tud felvenni. Azaz hasonlóan működnének ahhoz, amikor egy önkormányzat mezőgazdasági tevékenység végzésére szervez össze közmunkásokat, csak éppen magánkézben lennének.

„Magyarországon is tudná ezt magánember is csinálni, ha rásegítene az állam, például úgy döntene, hogy az így megteremtett – természetesen az üzleti világinál sokkal alacsonyabb – profiton nincs adó. Hiszen az, hogy valaki lehetőséget teremtsen a közmunkásoknak arra, hogy olyan régiókban, ahol nincs piaci munka, napi 8 órában dolgozzanak, csak úgy működhetne, ha olcsóbb lenne a kínált szolgáltatás vagy előállított termék. Ez pedig nyilván csak úgy lehetséges, ha a szociális vállalkozásnak kisebbek a terhei” – mondta a Magyar Nemzetnek

Megemlítendő az is, hogy van olyan régió, ahol a munkanélküliség és a munkaerőhiány egyszerre van jelen. Az észak-alföldi régióban van Közép-Magyarország után a legnagyobb munkaerőhiány, innen több mint 23 ezer alkalmazott hiányzik, annak ellenére, hogy ugyanebben a régióban több mint 68 ezer ember munkanélküli. Sőt, az inaktívak száma jelenleg az összes magyarországi régióban magasabb, mint az üres munkahelyek száma, azaz a munkaerő mozgatása csak részben jelentene megoldást. A valódi problémát a képzett munkaerő hiánya okozza – ezt mutatja az is, hogy a cégek elsősorban nem a betanítható munkások, hanem a képzett szakemberek hiányára panaszkodnak.

Ennek ellenére a közmunkások versenyszférába tolását szorgalmazza az állam is: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég arról beszélt, az elkövetkező időszakban 150 ezerre akarja csökkenteni a kormány a közfoglalkoztatottak számát a tavaly év végi 197 ezerről. Átfogó átképzési programról azonban egyelőre nem esett szó.

A kormány is elégedetlen a közmunkaprogrammal

A kormány terve szerint 2018 nyarától három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatotti státusban maradni, és akinek pedig van szakképzettsége, az csak akkor mehet majd el közmunkásnak, ha a járási hivatal egymás után háromszor nem tudta valamilyen munkahelyre közvetíteni vagy három hónapig nem sikerült valamilyen állást ajánlania. Arról nem tudni, képzések indítására vagy a mobilitás növelésére is készülnek-e.

Mind a Varga Mihály által bejelentett tervek, mind az iparkamara koncepciója negatív képet fest a közmunkaprogram eddigi hatásáról. Bár a program egyik fő célja elvileg az lett volna, hogy visszavezesse a segélyből élő munkanélkülieket a munka világába, a tapasztalatok alapján inkább konzerválta az inaktivitást. Tavaly rekordszámú ember vett részt a közmunkaprogramban, azonban az előző évi adatok szerint a közmunkásoknak csak 13,3 százaléka került be az elsődleges munkaerőpiacra. Januárban Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára is elismerte, nem működik jól a közmunka „inkubátorház-funkciója”, ehelyett az érintettek hosszú éveket töltenek a rendszerben.

 
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

További érdekesség az iparkamara tervében a technológiafejlesztés támogatása. Ez az EU-s források elosztása kapcsán kerül elő, mint írják, fontos lenne a támogatások átcsoportosítása gépfejlesztésre, kapacitásbővítésre, technológiafejlesztésre, azaz olyasmikre, amelyek kiváltják a munkaerőt.

Ugyanakkor a digitalizáció terjedése – ha csak nem sikerül tökéletesen az átképzési program – nemcsak a hiányzó munkaerőt pótolhatja, de munkahelyeket szüntethet meg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly beszélt arról, hogy a mostani 4 millió munkahelyből 350-400 ezer szűnhet meg a digitalizáció elterjedése miatt, a képzést pedig úgy kell megoldani, hogy a felszabaduló munkavállalók képesek legyenek más szakmában elhelyezkedni. Ez azonban egy igen optimista becslés: a Bruegel brüsszeli székhelyű kutatóintézet szerint az automatizáció és a digitalizáció a munkahelyek több mint 55 százalékát szüntetheti meg Magyarországon.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!